Az érzelmi megpróbáltatás

A betegséged során rengeteg nehézséget kell megoldanod, de legalább ennyi jó dologban lesz részed. Nem is hinnéd, mennyi szeretetet és gondoskodást fogsz kapni a szeretteidtől és azoktól, akiktől nem is számítasz rá! Az érzelmeknek szükségük van gondoskodásra is, csakúgy, mint ahogy a beteg test is ellátást igényel.

A rák a szervezeted mellett az érzelmi világod is próbára teszi. Sőt, ez utóbbit legalább annyira, ha nem jobban… Az alábbiakban segítünk azonosítani a legfontosabb negatív érzelmeket, hogy könnyebben feldolgozhasd őket és túlléphess rajtuk. Miután közlik veled a diagnózist, a legtöbb daganatos beteget először a félelem érzése fogja el. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen az elején másra gondolni, mert ilyenkor csak a betegség jár az ember fejében. Ez az első dolog, ami reggelente az eszedbe jut. Ám fontos, hogy tudd: a diagnózis közlésének pillanatától a helyzeted csak javulni fog. Sokat segít, ha beszélsz róla, így felülkerekedhetsz a negatív érzelmeken. Az is érthető, ha az ember egy ilyen szituációban kiborul.

A betegséggel kapcsolatos diagnózis nemcsak az te, hanem a családod és a barátaidnak az életét is befolyásolja. Erre mindenki másképp reagál. Van, aki félni kezd; van, aki bizonytalanná válik; más dühös lesz azok miatt a nem kívánt változások miatt, amit ez a betegség az életében okozhat. Előfordulhat, hogy zavartnak érzed magad. Előfordulhat, hogy nehezen fogod tudni befogadni, vagy egyáltalán meghallgatni mindazt, amit ilyenkor mások mondanak neked. Ez különösen igaz akkor, amikor az orvosától először hallod azt, hogy megbetegedtél. Nem ritka, hogy az emberek egyenesen „leeresztik a rolót”, amikor meghallják a „rák” szót.

Semmilyen igazságos és elfogadható magyarázat nincs arra, hogy ki és miért lesz beteg. Ezt senki sem érdemli meg. A betegség diagnózisát nehéz feldolgozni, és rákbetegnek lenni nem könnyű. Amikor megtudod a diagnózist, először a személyes meggyőződésedre és a tapasztalataidra támaszkodhatsz, hogy mit jelent neked ez a betegség és hogyan fogsz ezzel megküzdeni.

Ahogy megbirkózol a betegség tényével, előtérbe kerülhet a vallásos meggyőződésed, a személyes és a családi értékeid, és mindaz, ami a legfontosabb az életedben. A rák elfogadása és annak felismerése, hogy mit jelent a rák az életedben, komoly kihívást jelent.

Az első érzelmi hatás sokkszerű – soha senki elsőre nem hajlandó meghallani, hogy rákos. A legtöbb ember először azt a kérdést teszi fel, hogy miért történt mindez vele? Van, aki úgy gondolja, hogy az élet igazságtalanul bánt vele. Van, aki struccpolitikát folytat és a homokba dugja a fejét: nem is akarja elhinni a diagnózist, különösen akkor, ha még nem érzi magát rosszul.

Félelem. Vannak, akik magától a betegségtől tartanak, míg mások csak az ezzel járó kezelésektől. A fájdalomtól és a szenvedéstől való félelem a legnagyobb kihívások egyike a daganatos betegek és szeretteik körében egyaránt.

Előfordulhat, hogy bűntudatod van. Ilyenkor az ember azt kérdezi meg magától, mi lett volna, ha korábban észreveszi a tüneteket, vagy azon tűnődik, vajon mit csinált rosszul az életben, ami a betegséget okozhatta. Lehet, hogy azon tűnődsz majd, hogy valamilyen otthoni vagy munkahelyi dolog vezetett a betegséghez. Előfordulhat, hogy attól tartasz, a családodnak más tagjai is betegek lesznek. Legtöbbször ma még nem tudjuk pontosan, mi okozta a rákot. Egyes esetekben előfordulhat, hogy az örökletes szempontok szerepet játszhattak, de ezt sem tudjuk pontosan. Ez persze még több aggodalmat okozhat.

Előfordulhat, hogy reménytelennek, vagy szomorúnak érzed magad, különösen, ha úgy tekintesz a betegségre, mint valami útlezárásra. Persze nagyon nehéz pozitívnak és optimistának lenni, ha a jövő bizonytalan. A szomorúság vagy bizonytalanság érzése erősebb, ha a múltban már volt tapasztalatod a rákkal.

Előfordulhat, hogy a veszteség érzése kapcsolódik a rák diagnózisához és a kezelésekhez. A rák megváltoztathatja a gondolkodásod arról is, hogy mit gondolsz a saját testedről, önmagadról és a jövőről.

Előfordulhat, hogy dühöt érzel. Míg néhány ember nem külsőleg fejezi ki a dühét és a frusztrációt, mások közvetlenül a családtagokon, barátokon, vagy az egészségügyi szakembereken vezetik le az indulataikat. Ez általában soha sem szándékos dolog. Valószínűleg a hozzád közel álló emberek is rájönnek arra, hogy nem haragszol rájuk és a betegség sem az ő hibájuk. Adott esetben add a tudtukra: ne várják el tőled, hogy egyből megoldja a problémákat – csak hallgassanak meg.