Máriatövis

Szűz Mária tövise

A máriatövis (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. A máriatövis név és a növény népies nevei (Boldogasszony teje, Boldogasszony káposztája, máriabogáncs, pápafű, Szűz Mária teje, Szűz Mária tövise, tarkabogáncs) arra a legendára utalnak, amely szerint a levelek fehér márványozottsága akkor keletkezett, amikor Jézus anyjának, Máriának teje ráfröccsent a növényre. Valószínűleg ennek a hiedelemnek köszönhetően alkalmazták sokáig a tejelválasztás fokozására. A máriatövis eredetileg a mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény.

Az év gyógynövénye

Magyarországon idén először választotta meg az év gyógynövényét a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya. A 2013-as év gyógynövénye a máriatövis lett.

Májvédelem és májtisztítás

A máriatövist már évszázadok óta a májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövényeként tarják számon, már a középkorban is az elismert gyógynövények közé tartozott, ahol elsősorban epe- és májpanaszok kezelésére használták. A máriatövis májvédő és májtisztító hatása orvosilag is elismert és bizonyított. A máriatövisnek ezidáig semmilyen mérgező hatása vagy káros mellékhatása nem ismert.

A máriatövis termése hazánkban számos gyógyszer, gyógytermék és étrend-kiegészítő alapanyaga. A legtöbb esetben a máriatövis terméséből nyert kivonatot alkalmazzák. A máriatövis termése szilimarint tartalmaz, ami segít a májkárosodás megelőzésében és serkenti a máj regenerációját. Használják májzsugorodás, májgyulladás kiegészítő kezelésére és gyógyszerek okozta májkárosodás megelőzésére. Hatásos vírusos májgyulladásra, alkoholfogyasztásból eredő májcirrózis esetén, gombamérgezésre injekció formájában adják. Daganatos betegek részére a kemoterápiás és gyógyszeres kezeléseket követően, a máj egészségének megőrzésében lehet fontos szerepe a máriatövisnek.

Máriatövis és a kemoterápia

Méltán választotta a 2013. év gyógynövényének a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya vezetősége a máriatövist (Silybum marianum), hiszen sokunk kedvence ez a növény. Az USA-ban az integratív onkológusok ajánlják a daganatos betegeknek: alkalmazzák a máriatövis termését a kemoterápiás kezelések befejezése után, esetleg a kemoterápiás ciklusok közötti szünetekben. Igazi kiegészítő (komplementer) anyag a máriatövis termése. Hasonlatképpen: hasznos anyag az aszkorbinsav, de még jobb, ha ugyanazt a C-vitamin mennyiséget naranccsal, vagy csipkebogyóval visszük be, azaz ezen a téren is a “holisztikus” megközelítést alkalmazzuk. A klinikai onkológia művelői között a máriatövis máj- és vesevédő hatása közismert. A New York-i Columbia Egyetemről pár éve közöltek a szakma egyik vezető folyóiratában (Cancer) egy olyan klinikai tanulmányt, amely leukémiás gyerekek (akut limfoblasztos leukémiáról van szó) kemoterápiás kezelése máriatövissel történő kiegészítését mutatta be. Korábban, ezeknél a gyerekeknél az egyik legnagyobb gond az volt, hogy sokszor fel kellett függeszteni a kemoterápiát az alkalmazott (egyébként életmentő) szerek májtoxicitása miatt. Kiderült, hogy a kemoterápia alatt adott máriatövis úgy csökkentette a kezelések toxikus mellékhatásait, hogy közben azok daganatellenes hatását nem befolyásolta. A máriatövis szedését beszéljék meg a kezelőorvossal, hogy a kemoterápiás kezelések befejezése után, illetve a kemoterápiás ciklusok közötti szünetekben alkalmazzák. Aki nem tud betegségéről, az is szedheti a máriatövist: például, félévente egy-egy hónapon keresztül.

(forrás: Dr. Hidvégi Máté)