Spirituális tanok

Megnyugtató lehet, ha kifejlesztjük a szellemi, spirituális énünket. Ha spirituálisan érzékenyek vagyunk, akkor már tudatában vagyunk annak, hogy összefüggés van a hitrendszerünk és a fizikai jóllét között. Kutatások bizonyítják, hogy a spirituális tanok és az azokra épülő vallások segíthetnek a betegeknek megbirkózni érzelmileg és fizikai szinten a bajaikkal.

A vallás támogató rendszere – a társaság vagy csoport azonos értékei és életszemlélete révén – növeli a jóllétet. Sok ember, aki egy-egy templomhoz, zsinagógához, mecsethez vagy más közösséghez kapcsolódik, a közös hit általi kapcsolatban támaszra talál. Van, aki fizikailag nem kapcsolódik egy közösséghez, de magánkönyörgésével mégis részének érzi magát egy közösségnek.

A vallás csak egyik alakja a szellemnek, a spiritualitásnak, az odaadásnak. Sokan megtapasztalják, hogy előírt rituális akciók segítik elvonni figyelmüket a napi gondoktól és egy, az énnél magasabb szintre emelik őket. Van akinek a meditáció vagy az erdei séta, esetleg a zene ad belső derűs békét, ha nem is tekinti magát vallásosnak. A spirituális szint azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül, a sorstársak fontosak, őket jelképezi, hogy istenhez fordulunk segítségért, vigaszért.

A súlyos betegség válságában a szellemiség, a vallás még fontosabbá válhat. Hisz egyszer mindegyikünkben felmerül a kérdés: mi az egész élet értelme? Miért velem történik mindez? Mások egyszerűen megnyugvást találnak az előírt imák ismétlésében a kezelés nehéz periódusai során.

Kutatások bizonyítják, hogy a szellemi gyakorlatok, vagy maga az ima jó hatással van a testre, a gyógyulásra magára és a ráksejtek szaporodását is lassíthatja. Ez nem kizárólag vallásos keretek közt jelenik meg. Kutatások szerint akik meditálnak, tovább élnek és gyorsabban gyógyulnak. A lazítási technikák sokasága csökkentheti a stresszt, a szorongást, a fájdalmat. Az egyéni döntés kérdése, melyik utat választjuk a sok közül.

Sokféle út van, amellyel kifejezhetjük a szellemi szintünket, s javíthatjuk a gyógyulás esélyeit. Járhatunk templomba, zsinagógába, mecsetbe. Szervezett hitbéli közösségek gyakorlati, erkölcsi és spirituális támogatást nyújtanak. A közös hitbéli gyakorlatok a válság idején közelebb hozzák egymáshoz a családtagokat s a barátokat. Imádkozzunk és meditáljunk egyedül is. Az ima és a meditáció segít a negatív érzések kezelésében és belső békével tölthet el.

Legyünk kapcsolatban a természettel. Olyan egyszerű dolgok, mint egy kis séta egy kellemes parkban segít a természet szépségével kapcsolatba kerülni, s belső békét adhat ez az élmény. Mások a természetet hívják segítségül, hogy megnyugodjanak abban: helyük van a kozmoszban, van remény a felépülésre.

Ha van kapcsolatunk egyházi vagy vallási vezetőkkel, ők sokat segíthetnek betegségünk idején. Ráadásul a legtöbb kórházban vannak vallási dolgozók. Még ha más vallás képviselőjével találkozunk, akkor is megnyugtató lehet az élet értelmének végső kérdéseiről beszélgetni szakemberekkel, akiknek nagy tapasztalatuk van a segítség terén nehéz helyzetekben lévőkkel.

(Illusztráció: Calude Monet: Pipacsok ösvénye, Ile Saint-Martin, részlet)