A gége daganatokat általában a páciensnél jelentkező tünetek vagy jelek miatt fedezik fel. Ha rák gyanúja merül fel, vizsgálatokra lesz szükség a diagnózis megerősítéséhez. Ritka esetben a gégerákot úgy is diagnosztizálhatják, hogy még nem voltak tünetei. Ilyen esetben a rákot általában más orvosi problémák ellenőrzésére elvégzett vizsgálatok miatt találják meg.
Orvostörténet és fizikális vizsgálat
Orvosa kikérdezi Önt a tüneteiről, a lehetséges kockázati tényezőkről, a családi kórtörténet előzményeiről és egyéb egészségügyi problémákról. A fizikális vizsgálat segíthet megtalálni a lehetséges rák vagy más betegségek jeleit. Orvosa gondosan átvizsgálja a fejét és a nyakát, a száj vagy a torok rendellenes területeit, valamint a nyak duzzadt nyirokcsomóit.
Szakorvosi vizsgálat
Ha orvosa a gége vagy a hipofarinx rákjára gyanakszik, akkor fül-, orr- és gége orvoshoz utalják. Ez az orvos teljesebb vizsgálatot végez a fején és a nyakán. Ez magában foglalja a gége és a hipofarinx belső tükrözését, amelyet laringoszkópiának neveznek, és kétféleképpen végezhető el:
- Közvetlen (rugalmas) gégetükrözés: Ehhez az orvos egy száloptikás eszközt (egy vékony, rugalmas, világító csövet) tesz be a szájába vagy az orrába, hogy megnézze a gégét és a közeli területeket. A biopsziákat a szkópon keresztül lehet elvégezni.
- Közvetett gégetükrözés: Az orvos speciális kis tükröket használ, amelyeket a szájába tesz, hogy megnézze a gégét és a közeli területeket.
Mindkét típusú vizsgálat elvégezhető az orvosi rendelőben. Bármely típusú vizsgálat esetén az orvos a torkának hátsó részét zsibbasztó gyógyszerrel permetezheti be, hogy megkönnyítse a vizsgálatot.
A gégerákban szenvedőknél nagyobb a kockázata a fej és a nyak régió más rákos megbetegedéseinek is, ezért a torok orr mögött lévő részét, a szájat, a nyelvet és a nyakat is gondosan megvizsgálják és ellenőrzik, hogy vannak-e a ráknak jelei.
Pánendoszkópia
A pánendoszkópia egy olyan eljárás, amely ötvözi a gége-, a gyomor- és (időnként) a hörgőtükrözést. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy alaposan megvizsgálja a gége és a hipofarinx teljes területét, beleértve a nyelőcsövet és a légcsövet.
Ezt a vizsgálatot általában műtőben végzik, amíg általános érzéstelenítésben van. (Ez azt jelenti, hogy gyógyszereket használnak, hogy mélyen elaludjon.) Az orvos merev laringoszkóppal keresi meg a gége és a hipofarinx daganatait. A száj, az orr és a torok egyéb részeit is megvizsgálják. Az orvos endoszkóppal megtekinti a nyelőcsövet, vagy egy hörghoszkóppal a légcsövet.
Orvosa meg fogja vizsgálni ezeket a területeket a hatókör(ök)en keresztül, hogy megtalálja a daganatokat, megnézze, hogy mekkorák és mennyire terjedtek el a közeli területeken. Az orvos a tumorokból vagy más megváltozott területekből kis szövetmintákat is kivehet (biopsziával) a szkópokon keresztül elhelyezett speciális eszközök segítségével.
Biopsziák a gégerák diagnosztizálására
Biopszia során az orvos eltávolítja a szövetmintát, amelyet mikroszkóp alatt meg kell nézni. Ez az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjon a gégerák diagnózisáról. Számos, különböző típusú biopszia létezik.
Endoszkópos biopszia
A gége és a hipofarinx a nyak mélyén található, így a minták biopsziára történő kivétele összetett lehet. Ezen területek biopsziáját a műtőben végzik, amíg általános érzéstelenítésben van. A sebész az endoszkópon keresztül speciális műszerekkel távolítja el a kis szövetdarabokat.
Finom tűszívásos (FNA) biopszia
Ezt a fajta biopsziát nem használják a minták eltávolítására a gégében, de alkalmazható a nyaki duzzadt nyirokcsomó okának felderítésére. Egy vékony, üreges tűt helyeznek a bőrön keresztül a tömegbe (vagy tumorba), hogy sejteket vegyenek le a biopsziához. A sejteket ezután mikroszkóp alatt vizsgálják. Ha az FNA rákot talál, a patológus (a mintákat vizsgáló orvos) gyakran meg tudja mondani, hogy milyen típusú rákról van szó. Ha a rákos sejtek úgy néznek ki, mintha a gégéből származhattak volna, endoszkópos vizsgálatra és e területek biopsziájára lesz szükség.
Ha az FNA nem talál rákot, az csak azt jelenti, hogy a rákot nem találták meg abban a nyirokcsomóban. Más helyeken még mindig lehet rák. Ha olyan tünetei vannak, amelyek gégerákból származhatnak, akkor is szükség lehet más vizsgálatokra a tünetek okának megtalálásához.
Az FNA biopsziák hasznosak lehetnek olyan betegeknél is, akikről már ismert, hogy gégerákjuk van. Ha az embernek van egy csomója a nyakán, az FNA megmutatja, hogy a tömeg a rák terjedésének köszönhető-e. Az FNA olyan betegeknél is alkalmazható, akiknek a rákját műtéttel és/vagy sugárterápiával kezelték, hogy segítsenek kideríteni, a kezelt területen lévő nyaktömeg hegszövet-e, vagy ez a rák kiújulása.
Képalkotó vizsgálatok
A képalkotó tesztek röntgensugarak, mágneses mezők vagy radioaktív anyagok segítségével képeket hoznak létre a test belsejéről. A képalkotó vizsgálatokat nem használják a gégerák diagnosztizálására, de a rák diagnózisa után számos okból elvégzik, például:
- Segít a daganat keresésében, ha felmerül ennek a gyanúja.
- Meddig terjedhetett a rák.
- Működik-e a kezelés.
- A rák a kezelés után kiújult-e.
Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat
A CT-vizsgálat (más néven CAT-vizsgálat) röntgensugarak segítségével részletes keresztmetszeti képeket készít a testéről. Ahelyett, hogy egy képet készítene, mint egy szokásos röntgen, a CT szkenner sok képet készít, miközben a páciens körül forog. Ezután a számítógép ezeket a képeket a test egy szeletének képévé egyesíti. A rendes röntgentől eltérően a CT-vizsgálat részletes képeket készít a test lágyrészeiről és szerveiről.
Ez a vizsgálat segíthet orvosának meghatározni a daganat méretét, megnézni, hogy a közeli szövetekbe nő-e, és megtudhatja, hogy terjedt-e a nyak nyirokcsomóiba. Azt is kimutatja, hogy a rák elterjedt-e a tüdejében.
Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat
Az MR-vizsgálatok rádióhullámokat és erős mágneseket használnak röntgen helyett. A számítógép lefordítja a mintát a test egyes részeinek nagyon részletes képévé.
Mivel nagyon részletes képet nyújt, MRI vizsgálatot lehet végezni a rák nyakon történő terjedésének felkutatására. A szkennelések nagyon hasznosak lehetnek a test más területeinek megnézésében is.
Bárium fecske
Gyakran ez az első vizsgálat, ha valakinek problémája van a nyeléssel. Ehhez a vizsgálathoz egy bárium nevű krétás folyadékot kell meginni a torok és a nyelőcső falainak bevonására. A nyelés során a torokról és a nyelőcsőről röntgent készítenek. A bárium segíthet kimutatni a torkon jelentkező problémákat.
Mellkas röntgen
A mellkas röntgenvizsgálatával ellenőrizhető, hogy a rák átterjedt-e a tüdőbe. Ha bármilyen gyanús folt látható a mellkas röntgenfelvételén, a részletesebb kép elkészítéséhez szükség lehet a mellkas CT-vizsgálatára.
Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat
PET-vizsgálat esetén a radioaktív cukor egy formáját (fluorodeoxi-glükóz vagy FDG néven) injektálják a vérbe. Az alkalmazott radioaktivitás nagyon alacsony. A rákos sejtek gyorsan növekednek, ezért nagy mennyiségben elnyelik a radioaktív cukrot. Körülbelül egy óra múlva egy speciális kamera képet készít a radioaktivitás területeiről a testében. A kép nem olyan részletgazdag, mint egy CT vagy MRI vizsgálat, de hasznos információkat nyújt az egész testéről. Néhány gép egyszerre végezhet PET és CT vizsgálatot (PET/CT vizsgálat). Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy összehasonlítsa a PET nagyobb radioaktivitású területeit a CT részletesebb képeivel.
A PET-vizsgálatot fel lehet használni a rák terjedésének lehetséges területeinek kimutatására, különösen akkor, ha jó esély van arra, hogy a rák előrehaladottabb. Ezt a tesztet fel lehet használni annak eldöntésére is, hogy egy másik képalkotó teszten látható gyanús terület rák-e vagy sem.
Egyéb vizsgálatok
A gégerákban diagnosztizált embereknél más teszteket is végezhetnek. Ezeket a vizsgálatokat nem a rák diagnosztizálására alkalmazzák, de elvégezhetik annak ellenőrzésére, hogy egy személy elég egészséges-e bizonyos kezelésekhez, például műtéthez vagy kemoterápiához.
Vérvizsgálatokat gyakran végeznek annak érdekében, hogy lássák, milyen jól működnek a máj és a vesék, valamint hogy segítsen értékelni általános egészségi állapotát a kezelés előtt. Vérvizsgálatokra is szükség van, ha kemoterápiát kap, mert ez befolyásolhatja a test vérsejtjeinek szintjét.
Ha műtétet terveznek, elektrokardiogramot (EKG) is kaphat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szíve jól működik-e. Néhány műtét előtt a tüdőfunkciójának vizsgálatára is szükség lehet. Ezeket tüdőfunkciós teszteknek (PFT) nevezik.
