A korai stádiumú gyomorrák ritkán okoz tüneteket. Ez az egyik oka annak, hogy a gyomorrákot olyan nehéz korán felismerni. A gyomorrák jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Rossz étvágy.
- Fogyás (fogyókúra nélkül).
- Hasi fájdalom.
- Homályos kellemetlenség a hasban, általában a köldök felett.
- A teli érzés a has felső részén egy kis étkezés elfogyasztása után.
- Gyomorégés vagy emésztési zavar.
- Hányinger.
- Hányás, vérrel vagy anélkül.
- Duzzanat vagy folyadékgyülem a hasban.
- Vér a székletben.
- Alacsony vörösvértestszám (vérszegénység).
Ezen tünetek többségét valószínűleg a rákon kívül más dolgok okozzák, például gyomorvírus vagy fekély. Előfordulhatnak más típusú rák esetén is. De azoknak az embereknek, akiknek ilyen problémái vannak, különösen akkor, ha nem múlnak el vagy súlyosbodnak, konzultálniuk kell orvosukkal, hogy az ok megtalálható és kezelhető legyen.
Mivel a gyomorrák tünetei gyakran csak a betegség előrehaladtával jelentkeznek, az Egyesült Államokban csak minden ötödik gyomorrák található meg korai szakaszban, még mielőtt a test más területeire is átterjedne.
Gyomorrák tesztek
A gyomorrákokat általában akkor találják meg, amikor egy személy orvoshoz fordul a jelek vagy tünetek miatt. Az orvos kórtörténetet vesz és megvizsgálja a beteget. Ha gyomorrák gyanúja merül fel, vizsgálatokra lesz szükség a diagnózis megerősítéséhez.
Orvostörténet és fizikális vizsgálat
A kórtörténet felvételekor az orvos kérdéseket tesz fel Önnek a tüneteiről (étkezési problémák, fájdalom, puffadás stb.) és a lehetséges kockázati tényezőkről, hogy kiderüljön, a tünetek gyomorrákra vagy más okra utalhatnak-e. A fizikai vizsgálat informálja a kezelőorvosát az általános egészségi állapotáról, a gyomorrák lehetséges jeleiről és egyéb egészségügyi problémákról. Az orvos kitapintja a hasát bármilyen rendellenes változás miatt.
Ha orvosa úgy gondolja, hogy gyomorrákja vagy más típusú gyomorproblémája van, akkor egy gasztroenterológushoz, az emésztőrendszer betegségeire szakosodott orvoshoz irányítja, aki kivizsgálja és további vizsgálatokat végez.
Gyomortükrözés
A felső endoszkópia (más néven gyomortükrözés) a gyomorrák megtalálásának fő vizsgálata. Akkor alkalmazható, ha valakinek vannak bizonyos kockázati tényezői, vagy ha a jelek és tünetek arra utalnak, hogy ez a betegség jelen lehet.
E vizsgálat során az orvos lejuttat egy endoszkópot a torkán, amely egy vékony, rugalmas, megvilágított cső, amelynek végén egy kis videokamera található. Ez megtekinthetővé teszi az orvos számára a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél első részének bélését. Ha rendellenes területek láthatók, biopsziákat (szövetmintákat) lehet venni az endoszkóp segítségével. A szövetmintákat laboratóriumba küldik, ahol mikroszkóppal megvizsgálják, hogy van-e bennük rák.
Az endoszkópon keresztül nézve a gyomorrák úgy nézhet ki, mint egy fekély, gomba alakú vagy kiálló tömeg, vagy a nyálkahártya diffúz, lapos, megvastagodott területe, amelyet linitis plastica néven ismerünk. Sajnos az örökletes diffúz gyomorrák-szindróma gyomorrákjai gyakran nem láthatók a tükrözés során.
Az endoszkópia egy speciális képalkotó vizsgálat részeként is felhasználható, amely az endoszkópos ultrahang néven ismert, amelyet az alábbiakban ismertetünk.
Endoszkópos ultrahang
Az ultrahang hanghullámok segítségével képeket készít olyan szervekről, mint a gyomor. A szokásos ultrahang során egy pálca alakú szondát, úgynevezett átalakítót helyeznek a bőrre. Hanghullámokat bocsát ki, és észleli a visszhangokat, amikor azok visszaverődnek a belső szervekről. A visszhangok mintázatát a számítógép feldolgozza, és fekete-fehér képet készít a képernyőn.
Az endoszkópos ultrahangban egy kis jelátalakítót helyeznek az endoszkóp hegyére. Az endoszkóp a torkon át a gyomorba kerül. Ez lehetővé teszi, hogy az átalakító közvetlenül a gyomor falához ér hozzá, ahol a rák van. Az orvosok megnézhetik a gyomor falának rétegeit, valamint a közeli nyirokcsomókat és a gyomron kívüli egyéb struktúrákat. A képminőség jobb, mint a szokásos ultrahang esetében, mivel a hanghullámoknak rövidebb távolságot kell megtenniük.
Ez a leghasznosabb annak megítélésében, hogy egy rák milyen messze terjedhet a gyomor falába, a közeli szövetekbe és a közeli nyirokcsomókba. Használható arra is, hogy segítsen egy tűt a gyanús területre vezetni, hogy szövetmintát vegyenek (UH-vezérelt tűbiopszia).
Biopszia
Ha orvosa rák fennállását gyanítja, vagyis egy rendellenes megjelenésű területet lát az endoszkópon vagy a képalkotó vizsgálaton, akkor a biopszia az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjék arról, hogy ez valóban rákos szövet-e. Biopszia során az orvos eltávolítja a rendellenes terület mintáját.
A gyomorrák ellenőrzésére szolgáló biopsziákat leggyakrabban a gyomortükrözés során veszik. Ha az orvos az endoszkópia során bármilyen rendellenes területet lát a gyomornyálkahártyán, az eszközöket az endoszkóp segítségével lejuttatja, hogy biopsziát vegyen.
Egyes gyomorrákok mélyen a gyomor falán vannak, ami megnehezíti a biopsziát a szokásos gyomortükrözéssel. Ha az orvos gyanítja, hogy a rák mélyebben lehet a gyomor falában, endoszkópos ultrahang segítségével vékony, üreges tűt vezethet a gyomor falába, hogy biopsziás mintát vegyen.
Biopsziákat a rák lehetséges terjedésének területeiről is lehet venni, például a közeli nyirokcsomókból vagy a test más részeinek gyanús területeiről.
Biopsziás minták vizsgálata
A biopsziás mintákat laboratóriumba küldik, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálják. A mintákat ellenőrzik, hogy tartalmaznak-e rákot, és ha igen, akkor ez milyen típusú (például adenokarcinóma, karcinoid, gyomor-bél stromális tumor vagy limfóma).
További vizsgálat elvégezhető, ha egy minta bizonyos típusú rákos sejteket tartalmaz. Például a daganatot tesztelhetik, hogy van-e benne HER2 nevű növekedést elősegítő fehérje. A megnövekedett HER2-szinttel rendelkező daganatokat HER2-pozitívnak nevezik.
A HER2-pozitív gyomorrákokat olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek a HER2 fehérjét célozzák, például trasztuzumabbal (Herceptin).
A biopsziás mintát két különböző módon lehet tesztelni:
- Immunhisztokémia (IHC): Ebben a tesztben a HER2 fehérjéhez tapadó speciális antitesteket visznek fel a mintára, amelyek a sejtek színét megváltoztatják, ha sok másolat van jelen. Ez a színváltozás mikroszkóp alatt látható. A teszt eredménye 0, 1+, 2+ vagy 3+.
- Fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH): Ez a teszt fluoreszcens DNS-darabokat használ, amelyek specifikusan a HER2 gén kópiáihoz tapadnak a sejtekben, majd ezeket speciális mikroszkóp alatt meg lehet számlálni.
Gyakran először az IHC tesztet használják.
- Ha az eredmény 0 vagy 1+, a rák HER2-negatív. A HER2-negatív daganatokban szenvedőket nem kezelik olyan gyógyszerekkel (például trasztuzumabbal), amelyek a HER2-t célozzák meg.
- Ha a teszt visszatér 3+, a rák HER2-pozitív. A HER2-pozitív daganatos betegek olyan gyógyszerekkel kezelhetők, mint a trasztuzumab.
- Ha az eredmény 2+, a tumor HER2 státusza nem egyértelmű. Ez gyakran a tumor FISH-val történő vizsgálatához vezet.
Az is lehetséges, hogy a daganatot tesztelhetik, hogy van-e egy bizonyos mennyiségű PD-L1 nevű immunellenőrző fehérje. Ha mégis megtörténik, a daganatot immunellenőrzőpont-gátlóval, például pembrolizumabbal (Keytruda) kezelhetik. Ez a fajta kezelés akkor adható, ha más kezelések már nem működnek.
Képalkotó vizsgálatok
A képalkotó vizsgálatok röntgensugarakat, mágneses mezőket, hanghullámokat vagy radioaktív anyagok segítségével képfelvételeket hoznak létre a test belsejéről. A képalkotó vizsgálatok számos okból elvégezhetők, többek között:
- Annak eldöntése, hogy egy gyanús terület rákos lehet-e.
- Meddig terjedhetett a rák.
- Annak eldöntése, hogy a kezelés eredményes volt-e.
Felső emésztőrendszeri sorozatfelvétel
Ez egy röntgenvizsgálat, amely a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél első részének belső bélését vizsgálja. Ezt a vizsgálatot ritkábban használják, mint az endoszkópiát, a gyomorrák vagy más gyomorproblémák keresésére, mivel hiányozhat néhány rendellenes terület, és nem teszi lehetővé az orvos számára, hogy biopsziás mintákat vegyen. De kevésbé invazív, mint az endoszkópia, és bizonyos helyzetekben hasznos lehet.
Ehhez a teszthez a beteg fehér krétás oldatot iszik, amely bárium nevű anyagot tartalmaz. A bárium bevonja a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél bélését. Ezután több röntgenfelvétel készül. Mivel a röntgensugarak nem tudnak áthaladni a bárium bevonatán, ez felvázolja e szervek bélésének esetleges rendellenességeit.
Kettős kontrasztú technika alkalmazható a korai gyomorrák keresésére. Ezzel a technikával a bárium-oldat lenyelése után egy vékony csövet vezetnek a gyomorba, és levegőt pumpálnak be. Ez nagyon vékonyra teszi a bárium-bevonatot, így még apró rendellenességek is megjelennek.
Számítógépes tomográfia (CT vagy CAT) vizsgálat
A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével részletes, keresztmetszeti képeket készít a testéről. A rendes röntgentől eltérően a CT-vizsgálat részletes képeket készít a test lágyrészeiről.
A CT-vizsgálatok meglehetősen világosan mutatják a gyomrot, és gyakran megerősíthetik a rák helyét. A CT-vizsgálatok a gyomor közelében található szerveket, például a májat, valamint a nyirokcsomókat és távoli szerveket is megmutathatják, ahol a rák átterjedhet. A CT-vizsgálat segíthet meghatározni a rák mértékét (stádiumát), és hogy a műtét jó kezelési lehetőség lehet-e.
CT-vezérelt tűbiopszia: CT-vizsgálatokkal a biopsziás tűt is el lehet vezetni a rák terjedésének gyanús területére. A páciens a CT-vizsgálati asztalon marad, miközben az orvos a biopsziás tűt a bőrön keresztül mozgatja a tömeg felé. A CT-vizsgálatokat addig ismétlik, amíg a tű a tömegen belül van. Ezután egy finom tűs biopsziás mintát (apró szövettöredék) vagy egy mag-tűs biopsziás mintát (egy vékony szövethenger) eltávolítanak, és mikroszkóp alatt megnézik.
Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat
A CT-vizsgálatokhoz hasonlóan az MRI-vizsgálatok részletes képeket mutatnak a test lágyrészeiről. De az MRI-vizsgálatok rádióhullámokat és erős mágneseket használnak röntgen helyett.
Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat
PET-vizsgálat céljából enyhén radioaktív cukorformát injektálnak a betegbe, amely főleg a rákos sejtekben gyűlik össze. Ezután egy speciális kamerával képet készítenek a test radioaktivitási területeiről. A kép nem olyan részletes, mint a CT vagy az MRI vizsgálat, de a PET-vizsgálat egyszerre megkeresheti a rák lehetséges területeit a test minden területén.
Néhány újabb gép egyszerre végezhet PET és CT vizsgálatot (PET/CT vizsgálat). Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy részletesebben megnézze azokat a területeket, amelyek „világítanak” a PET-vizsgálaton.
A PET néha hasznos, ha orvosa úgy gondolja, hogy a rák terjedhetett, de nem tudja, hol. A kép nem olyan részletes, mint egy CT vagy MRI vizsgálat, de hasznos információkat nyújt az egész testről. Bár a PET-vizsgálatok hasznosak lehetnek a rák terjedésének területeinek megtalálásában, bizonyos gyomorrákok esetében nem mindig hasznosak, mert ezek a típusok nem nagyon veszik fel a glükózt.
Mellkas röntgen
Ez a teszt segíthet kideríteni, hogy a rák átterjedt-e a tüdőbe. Megállapíthatja azt is, hogy vannak-e súlyos tüdő- vagy szívbetegségek. Erre a vizsgálatra nincs szükség, ha a mellkas CT-vizsgálatát elvégezték.
Egyéb vizsgálatok
Laparoszkópia
Ha ezt az eljárást elvégzik, akkor általában csak azután, hogy a gyomorrákot már megtalálták. Bár a CT- vagy MRI-vizsgálat részletes képeket készíthet a test belsejéről, hiányozhatnak egyes daganatok, különösen a nagyon apró daganatok. Az orvosok bármilyen más műtét előtt laparoszkópiát végezhetnek, hogy megerősítsék, hogy a rák még mindig csak a gyomorban van, és műtéttel teljesen eltávolítható. A kemoterápia és/vagy a sugárzás előtt is elvégezhető, ha ezeket műtét előtt tervezik.
Ezt az eljárást egy műtőben végzik a pácienssel általános érzéstelenítésben (mélyaltatásban). Laparoszkópot (vékony, rugalmas csövet) helyeznek be a beteg oldalán egy kis műtéti nyíláson keresztül. A laparoszkóp végén egy kis videokamera található, amely képeket küld a has belsejéből egy tévéképernyőre. Az orvosok alaposan szemügyre vehetik a szervek felületét és a közeli nyirokcsomókat, vagy akár kis szövetmintákat is vehetnek. Ha nem úgy tűnik, hogy a rák átterjedt, néha az orvos sóoldattal (sós vízzel) „mossa” a hasüreget, ezt peritoneális mosásnak hívják. Ezután a folyadékot eltávolítják és ellenőrzik, hogy tartalmaz-e rákos sejteket. Ha tartalmaz rákos sejtet, akkor eszerint a rák átterjedt, még akkor is, ha a terjedés nem látható.
Néha a laparoszkópiát ultrahanggal kombinálják, hogy jobb képet kapjanak a rákról.
Laboratóriumi tesztek
A gyomorrák jeleinek keresésekor az orvos elrendelheti a teljes vérképnek (CBC) nevezett vérvizsgálatot vérszegénység keresésére (amelyet a gyomorba vérző rák okozhat). Széklet okkult vérvizsgálata végezhető annak érdekében, hogy a székletben szabad szemmel nem látható vért keressenek.
Az orvos javasolhat más vizsgálatokat, ha rákot találnak, különösen akkor, ha műtétet végeznek. Például vérvizsgálatokat végeznek annak biztosítására, hogy a máj és a vese működése normális legyen, és hogy a vér normálisan alvadjon. Ha műtétet terveznek, vagy olyan gyógyszereket fog kapni, amelyek hatással lehetnek a szívre, akkor elektrokardiogrammal (EKG) és echokardiogrammal (a szív ultrahangjával) is megvizsgálják, hogy megbizonyosodjanak a szíve megfelelő működéséről.
