A rák korai felismerése gyakran több kezelési lehetőséget kínál. Néhány korai daganatos betegségnek lehetnek olyan tünetei, amelyek észrevehetők, de ez nem mindig van így.
Korán megtalálható a hasnyálmirigyrák?
A hasnyálmirigyrákot nehéz korán felismerni. A hasnyálmirigy mélyen a test belsejében van, ezért a korai daganatokat az egészségügyi szolgáltatók nem láthatják és nem érezhetik a szokásos fizikai vizsgálatok során. Az embereknek általában nincsenek tüneteik, amíg a rák nagyon naggyá nem válik, vagy már átterjedt más szervekre.
Bizonyos ráktípusok esetén szűrővizsgálatokat vagy vizsgálatokat alkalmaznak a rák keresésére olyan embereknél, akiknek nincsenek tüneteik (és akiknek korábban nem volt ilyen rákjuk). De a hasnyálmirigyrák esetében jelenleg egyetlen nagyobb szakmai csoport sem javasolja a rutinszűrést olyan embereknél, akiknek a kockázata átlagos. Ennek oka, hogy nem mutattak összefüggést a szűrővizsgálat és hasnyálmirigyrák halálozásának kockázata között.
Genetikai vizsgálat olyan emberek számára, akiknek fokozott a kockázata
Néhány embernél nagyobb lehet a hasnyálmirigyrák kockázata a betegség családtörténetében (vagy bizonyos egyéb rákos megbetegedések családi kórtörténetében). Néha ez a megnövekedett kockázat egy adott genetikai szindróma miatt következik be.
A genetikai vizsgálatok azokat a génváltozásokat keresik, amelyek ezeket az öröklődő állapotokat okozzák és növelik a hasnyálmirigyrák kockázatát. A tesztek ezeket az öröklődő állapotokat keresik, nem magát a hasnyálmirigyrákot. Megnövekedhet a kockázata, ha ezen állapotok valamelyike fennáll, de ez nem jelenti azt, hogy hasnyálmirigyrákja van (vagy biztosan kialakul).
Annak ismerete, hogy fennáll-e a fokozott kockázat, segíthet Önnek és orvosának eldönteni, hogy teszteket kell-e végeznie a hasnyálmirigyrák korai felkutatásához, amikor könnyebben kezelhető. De nem egyszerű megállapítani, hogy fokozott kockázatnak van-e kitéve. Mielőtt döntene a tesztelésről, fontos megértenie, hogy a tesztek mit tudnak megmondani – és mit nem –, és mit jelenthetnek az eredmények.
Hasnyálmirigyrák vizsgálata magas kockázatú embereknél
A hasnyálmirigyrák kockázatának kitett családokban élők számára a hasnyálmirigyrák korai felismerésének újabb vizsgálatai segíthetnek. A két leggyakrabban alkalmazott vizsgálat az endoszkópos ultrahang vagy az MRI.
Ezeket a teszteket nem a nagyközönség szűrésére használják, hanem azok számára, akiknek a családjában erős a hasnyálmirigyrák jelenléte, vagy akinél ismert genetikai szindróma áll fenn, amely növeli a kockázatukat. Az orvosok képesek lehetnek megtalálni a korai, kezelhető hasnyálmirigyrákot a magas kockázatú családok egyes tagjainál ezekkel a vizsgálatokkal.
Az orvosok más új vizsgálatokat is tanulmányoznak, hogy megpróbálják korábban felfedezni a hasnyálmirigyrákot.
A hasnyálmirigyrák jelei és tünetei
A korai hasnyálmirigyrákok gyakran nem okoznak jeleket vagy tüneteket. Mire tüneteket okoznak, gyakran nagyon nagyra nőttek, vagy már elterjedtek a hasnyálmirigyen kívül.
Az alábbi tünetek közül egy vagy több nem jelenti azt, hogy hasnyálmirigyrákja van. Valójában ezeknek a tüneteknek a többségét valószínűleg más körülmények okozzák. Ennek ellenére, ha ezek a tünetek bármelyike fennáll, fontos, hogy orvos ellenőrizze őket, hogy szükség esetén megtalálják és kezeljék az okot.
Sárgaság és a kapcsolódó tünetek
A sárgaság a szem és a bőr sárgulása. A legtöbb hasnyálmirigyrákban szenvedő (és szinte az összes, ampulláris rákban szenvedő) sárgasága lesz az egyik első tünete.
A sárgaságot a májban előállított sötét sárga-barna anyag, a bilirubin felhalmozódása okozza. Normális esetben a máj felszabadítja az epét, amely bilirubint tartalmaz. Az epe az epevezetéken át a belekbe jut, ahol segít a zsírok lebontásában. Végül a festéket a székletben hagyja. Amikor a közös epevezeték eltömődik, az epe nem érheti el a beleket, és a testben felhalmozódik a bilirubin mennyisége.
A hasnyálmirigy fejében kezdődő rák a közös epevezeték közelében található. Ezek a daganatok elnyomhatják az epevezetéket és sárgaságot okozhatnak, miközben még meglehetősen kicsik, ami néha oda vezethet, hogy ezek a daganatok már korai stádiumban megtalálhatók. De a hasnyálmirigy testében vagy farkában kezdődő rákok nem nyomják az epevezetéket, amíg el nem terjedtek a hasnyálmirigyen. Ekkorra a rák gyakran már túlterjedt a hasnyálmirigyen.
A hasnyálmirigyrák terjedésekor gyakran a májba ad áttétet. Ez is okozhat sárgaságot.
A sárgaságnak, valamint a szem és a bőr sárgulásának egyéb jelei is vannak:
- Sötét vizelet: Néha a sárgaság első jele a sötétebb vizelet. A vérben a bilirubin szintjének növekedésével a vizelet barna színűvé válik.
- Világos vagy zsíros széklet: A bilirubin általában segít a székletnek barna színt adni. Ha az epevezeték eltömődött, a széklet világos vagy szürke színű lehet. Továbbá, ha az epe és a hasnyálmirigy enzimek nem jutnak be a belekbe, hogy segítsenek a zsírok lebontásában, a széklet zsírossá válhat, és lebeghet a WC-ben.
- Bőrviszketés: Amikor a bilirubin felhalmozódik a bőrben, elkezdhet viszketni, valamint meg is sárgulhat.
A hasnyálmirigyrák nem a sárgaság leggyakoribb oka. Más okok, mint az epekő, a hepatitis, valamint más máj- és epevezeték-megbetegedések, sokkal gyakoribbak.
Has- vagy hátfájás
A hasi vagy a hátfájás gyakori a hasnyálmirigyrákban. A hasnyálmirigy testében vagy farkain kezdődő rák meglehetősen nagyra nőhet, és elkezdheti nyomni a közeli szerveket, fájdalmat okozva. A rák átterjedhet a hasnyálmirigyet körülvevő idegekre is, ami gyakran hátfájást okoz. A hasi vagy hátsó fájdalom meglehetősen gyakori, és leggyakrabban valami más okozza, mint a hasnyálmirigyrák.
Fogyás és rossz étvágy
A nem szándékos fogyás nagyon gyakori a hasnyálmirigyrákban szenvedőknél. Ezeknek az embereknek gyakran alig vagy egyáltalán nincs étvágyuk.
Hányinger és hányás
Ha a rák nyomhatja a gyomor túlsó végét, részben elzárhatja azt, ami megnehezíti az élelmiszer átjutását. Ez hányingert, hányást és fájdalmat okozhat, amelyek étkezés után általában rosszabbak.
Az epehólyag vagy a máj megnagyobbodása
Ha a rák elzárja az epevezetéket, az epe felhalmozódhat az epehólyagban, így nagyobb lesz. Néha az orvos ezt érezheti (mint egy nagy csomót a borda jobb oldala alatt) egy fizikális vizsgálat során. Képalkotó teszteken is látható.
A hasnyálmirigyrák néha megnövelheti a májat is, különösen, ha a rák ott terjedt el. Az orvos érezheti a máj szélét a jobb borda alatt egy vizsgálat során, vagy a nagy máj látható lehet a képalkotó vizsgálatokon.
Vérrögök
Néha az első nyom, hogy valakinek hasnyálmirigyrákja van, egy vérrög képződése egy nagy vénában, gyakran a lábában. Ezt mélyvénás trombózisnak nevezik. A tünetek közé tartozik az érintett láb fájdalma, duzzanata, bőrpír és melegsége. Néha az alvadék egy darabja letörhet és a tüdőbe juthat, ami megnehezítheti a légzést vagy mellkasi fájdalmat okozhat. A tüdőben lévő vérrögöt tüdőembóliának nevezik.
Ennek ellenére a vérrög nem jelenti azt, hogy rákos lenne. A legtöbb vérrögöt más okozza.
Cukorbetegség
A hasnyálmirigyrákok ritkán okoznak cukorbetegséget (magas vércukorszintet), mert elpusztítják az inzulintermelő sejteket. A tünetek között szerepelhet szomjúság és éhség, valamint gyakran kell vizelnie. Gyakrabban a rák kicsi változásokhoz vezethet a vércukorszintben, amelyek nem okoznak cukorbetegség tüneteket, de vérvizsgálatokkal mégis kimutathatók.
