A mellrák stádiumai

Miután diagnosztizálták a mellrákot, az orvosok megpróbálják kideríteni, hogy a rák átterjedt-e a test más szerveire, és ha igen, milyen mértékben. Ezt a folyamatot stádiumozásnak nevezzük.

A rák stádiuma leírja, hogy mennyi rák mutatható ki a szervezetben. Segít meghatározni, hogy a rák milyen súlyos és hogyan kezelhető a legjobban.

A legkorábbi emlőrák stádiuma a 0. (carcinoma in situ). Ezután a daganat az I. (1) – IV. (4) stádiumig terjedhet. Általános szabály, hogy minél alacsonyabb a szám, annál kevésbé terjedt el a rák. Nagyobb szám, például a IV. stádium azt jelenti, hogy a rák előrehaladottabb. Egy stádiumon belül betűvel jelzik a fokozatokat, ahol az ábc-ben előrébb lévő betű alacsonyabb szintet jelent.

Hogyan határozzák meg a stádiumot?

Az emlőrák esetében a leggyakrabban alkalmazott stádiumrendszer az ún. TNM rendszer.

  • A műtéti stádiumot a műtét során eltávolított szövetek vizsgálatával határozzák meg.
  • Ha a daganatot nem lehetséges azonnal vagy egyáltalán megműteni, akkor a ráknak klinikai stádiumot adnak. Ez fizikai vizsgálatokon, biopszián és képalkotó tesztek eredményein alapul. A klinikai stádium a kezelés megtervezésének segítésére szolgál. Előfordulhat, hogy a rák tovább terjedt, mint a klinikai stádium becslése, és előfordulhat, hogy nem sikerül a beteg életkilátásait olyan pontosan megjósolni, mint egy műtéti stádium esetében.

Mindkét stádiummeghatározás során 7 kulcsfontosságú információt használnak:

  • Tumor (mérete) (T): Mekkora a rák? Behatolt a közeli területekbe?
  • Nyirokcsomók (N): A rák átterjedt a közeli nyirokcsomókra? Ha igen, hány nyirokcsomó érintett?
  • Áttét (M): A rák átterjedt-e távoli szervekre, például tüdőbe vagy májba?
  • Ösztrogénreceptor státusz (ER): Van-e a rák felszínén ösztrogén receptor?
  • Progeszteronreceptor státusz (PR): Van-e a rák felszínén progeszteron receptor?
  • HER2 státusz: A rák túl sokat termel-e a HER2 nevű fehérjéből?
  • A rák fokozata (G): Mennyire hasonlítanak a rákos sejtek a normális sejtekre?

Miután mindezeket a tényezőket meghatározták, az információkat egyesítik az úgynevezett stádium-meghatározási folyamatban, hogy hozzárendeljenek egy stádium értéket.

Az alábbiakban az első három tényezőről talál részleteket (a TNM kategóriákról). Az ER, PR és HER2 státuszra vonatkozó információk és a fokozat együttes hozzáadása összetettebbé tette az emlőrák stádium szerinti csoportosítását, mint más daganatok esetében.

A TNM rendszer részletei

A T, N és M utáni számok vagy betűk további részleteket árulnak el a daganatról. A magasabb szám azt jelenti, hogy a rák előrehaladottabb.

A T, amelyet 0 és 4 közötti szám követ, leírja az elsődleges daganat méretét, valamint azt, hogy behatolt-e a bőrbe vagy a mell alatti mellkasfalba. A magasabb T-szám nagyobb daganatot és/vagy szélesebb kiterjedést jelent a mellkörnyéki szövetekben.

  • TX: Az elsődleges daganat nem kiértékelhető.
  • T0: Nincs bizonyíték elsődleges daganatra.
  • Tis: Carcinoma in situ (DCIS, vagy mell Paget-kór, társított daganat nélkül)
  • T1 (T1a, T1b és T1c): A daganat átmérője 2 cm vagy kisebb.
  • T2: A daganat átmérője meghaladja a 2 cm-t, de legfeljebb 5 cm.
  • T3: A daganat több mint 5 cm keresztmetszetű.
  • T4 (T4a, T4b, T4c és T4d): Bármilyen méretű daganat, amely a mellkas falába vagy a bőrbe behatolt. Ez magában foglalja a gyulladásos emlőrákot is.

Az N, amelyet 0 és 3 közötti szám lehet, jelzi, hogy a rák átterjedt-e a mell melletti nyirokcsomókra, és ha igen, hány nyirokcsomó érintett.

Az emlőrák kezelésére szolgáló nyirokcsomó-stádium a csomópontok mikroszkóp alatt való megjelenésén alapul, és a technológia fejlődésével változik. Az újabb módszerek lehetővé tették a ráksejtek egyre kisebb csoportjainak feltárását, viszont a szakértők még nem tudják pontosan megmondani, hogy ezek az apró ráksejt-lerakódások mennyire befolyásolják a túlélési esélyeket.

Ha a rák lerakódásának területe legalább 0,2 mm (vagy 200 sejt), de még mindig nem nagyobb, mint 2 mm, akkor azt MIKROáttétnek nevezzük (egy mm körülbelül akkora, mint egy rizsszem szélessége). A MIKROáttéteket csak akkor számolják, ha nincsenek a rák terjedésének nagyobb területei. A 2 mm-nél nagyobb terjedésű rákterületekről ismert, hogy befolyásolják az életkilátásokat, és megváltoztatják az N stádiumot. Ezeket a nagyobb területeket néha MAKROáttéteknek nevezik, de gyakrabban csak áttéteknek (metasztázis), vagy nyirokáttétnek nevezik.

  • NX: A közeli nyirokcsomók nem értékelhetők (például ha korábban eltávolították őket).
  • N0: A rák nem terjedt át a közeli nyirokcsomókra.
    • N0 (i +): A rák terjedésének területe kevesebb, mint 200 sejtet tartalmaz, és kisebb mint 0,2 mm. Az „i+” rövidítés azt jelenti, hogy kis számú rákos sejtet (úgynevezett izolált tumorsejteket) láthattunk rutinfoltokban, vagy amikor egy speciális típusú festési technikát, az úgynevezett immunhisztokémiát alkalmaztak.
    • N0 (mol +): A rákos sejtek nem láthatók a hónalji nyirokcsomókban (még speciális foltok alkalmazásával sem), de a rákos sejtek nyomait RT-PCR nevű technikával észlelték. Az RT-PCR egy molekuláris teszt, amely nagyon kis számú rákos sejtet képes megtalálni. (Ezt a tesztet nem használják gyakran a nyirokcsomók emlőráksejtjeinek megtalálásához, mert az eredmények nem befolyásolják a kezelési döntéseket.)
  • N1: A rák 1-3 hónalj nyirokcsomóba terjedt el, és/vagy apró mennyiségű rák található az emlő belső nyirokcsomóiban (a mellcsont közelében lévőkben) az őrszem nyirokcsomó biopsziája alapján.
    • N1mi: Mikroáttétek a kar alatti nyirokcsomókban. A rák területe a nyirokcsomókban legalább 0,2 mm átmérőjű, de nem nagyobb 2 mm-nél.
    • N1a: A rák a kar alatti 1-3 nyirokcsomóba terjedt el, és a rák legalább egy területe 2 mm-nél nagyobbra terjedt át.
    • N1b: A rák átterjedt a rákkal azonos oldalon lévő belső emlő nyirokcsomókra, de ez a terjedés csak az őrszem nyirokcsomó biopsziánál volt megtalálható (nem okozta a nyirokcsomók megnagyobbodását).
    • N1c: N1a és N1b egyaránt érvényes.
  • N2: A rák 4–9 nyirokcsomóra terjedt a kar alatt, vagy a rák megnagyobbította a belső emlő nyirokcsomókat.
    • N2a: A rák 4–9 nyirokcsomóba terjedt el a kar alatt, a rák legalább egy területe 2 mm-nél nagyobb.
    • N2b: A rák átterjedt egy vagy több belső emlő nyirokcsomóra, emiatt megnagyobbodtak.
  • N3: Az alábbiak bármelyike:
    • N3a:
      A rák 10 vagy több hónalj (axilláris) nyirokcsomóra terjedt, és a rák legalább egy területe nagyobb, mint 2 mm, VAGY A rák átterjedt a kulcscsont alatti nyirokcsomókra (infraklavikuláris csomópontok), a rák legalább egy területe 2 mm-nél nagyobb.
    • N3b:
      A rák legalább egy hónalj (axilláris) nyirokcsomóban található (a rák legalább egy területe 2 mm-nél nagyobb terjedéssel rendelkezik), és megnagyobbította a belső emlő nyirokcsomókat,
      VAGY
      A rák 4 vagy több hónalj (axilláris) nyirokcsomóba terjedt át (a rák legalább egy területe 2 mm-nél nagyobb terjedéssel terjedt), és az őrszem nyirokcsomó biopsziáján apró mennyiségű rák található a belső emlő nyirokcsomókban.
    • N3c: A rák átterjedt a kulcscsont fölötti nyirokcsomókra, és a rák legalább egy területe 2 mm-nél nagyobb.

Az M után 0 vagy 1 jelzi, hogy a rák átterjedt-e távoli szervekre, például a tüdőbe, a májba vagy a csontokba.

  • MX: A távoli áttét nem értékelhető.
  • M0: A röntgensugarakon (vagy más képalkotó teszteken) vagy fizikai vizsgálaton nincs kimutatható távoli áttét.
    • cM0 (i +): Kis számú rákos sejt található a vérben vagy a csontvelőben (csak speciális vizsgálatokkal), vagy a rák terjedésének apró területeit találták meg (legfeljebb 0,2 mm) a hónalj-, a kulcscsont-nyirokcsomóktól, vagy a belső emlőterületektől távolabbi nyirokcsomóban.
  • M1: A rák távoli szervekre terjedt át (leggyakrabban a csontokra, a tüdőbe, az agyra vagy a májra).

Példák a stádiumrendszer alkalmazására

Mivel nagyon sok tényező befolyásolja az emlőrák stádiumát, itt nem lehet leírni minden egyes kombinációt, amely előfordulhat. A sokféle lehetséges kombináció azt is jelenti, hogy miközben két nőnek az emlőrákja azonos stádiumú, a stádiumukat megalapozó tényezők markánsan különbözhetnek egymástól. Íme 3 példa arra, hogy a fent felsorolt összes tényezőt hogyan alkalmazzák az emlőrák stádiumának meghatározására:

1. példa: Ha a rák mérete 2 és 5 cm között van (T2), de nem terjedt át a közeli nyirokcsomókra (N0) vagy távoli szervekre (M0) ÉS: 3. fokozatú, HER2 negatív, ER pozitív és PR pozitív, akkor a rák stádiuma IB.

2. példa Ha a rák nagyobb, mint 5 cm (T3), és 4–9 nyirokcsomóra terjedt a kar alatt vagy bármely belső emlő nyirokcsomóra (N2), de nem távoli szervekre (M0) ÉS: 2. fokozatú, HER2 pozitív, ER pozitív, PR pozitív, akkor a rákos stádium IB.

3. példa Ha a rák nagyobb, mint 5 cm (T3), és 4–9 nyirokcsomóra terjedt a kar alatt vagy bármely belső emlő nyirokcsomóra (N2), de nem távoli szervekre (M0) ÉS: 2. fokozatú, HER2 negatív, ER negatív, PR negatív, akkor a rákos stádiuma IIIB.

Ez csak 3 példa a tényezők számos lehetséges kombinációja közül. Annak megértéséhez, hogy mi az emlőrák stádiuma, és ez mit jelent az Ön számára, beszéljen kezelőorvosával.