A petefészekrák számos jelet és tünetet okozhat. A nőknél nagyobb a tünetek valószínűsége, ha a betegség átterjedt, de még a korai stádiumú petefészekrák is okozhatja őket. A leggyakoribb tünetek a következők:
- Puffadás.
- Kismedencei vagy hasi (hasüregi) fájdalom.
- Probléma az evéssel vagy a gyors teltségérzéssel.
- Húgyúti tünetek, például sürgősség (mindig úgy érzi, hogy mennie kell) vagy gyakorisága (gyakran kell mennie).
Ezeket a tüneteket általában jóindulatú (nem rákos) betegségek és más szervek rákjai is okozzák. Amikor petefészekrák okozza őket, általában kitartóak és eltérnek a normálistól – például gyakrabban fordulnak elő vagy súlyosabbak. Ezeket a tüneteket valószínűleg más állapotok okozzák, és többségük ugyanolyan gyakran fordul elő olyan nőknél, akiknél nincs petefészekrák. De ha havonta több mint 12 alkalommal jelentkeznek ezek a tünetek, keresse fel orvosát, hogy a probléma megtalálható és szükség esetén kezelhető legyen.
A petefészekrák egyéb tünetei lehetnek:
- Fáradtság (rendkívüli fáradtság).
- Gyomorrontás.
- Hátfájás.
- Fájdalom a szex alatt.
- Székrekedés.
- Változások egy nő periódusában, például a szokásosnál erősebb vérzés vagy szabálytalan vérzés.
- Hasi duzzanat fogyással.
A petefészekrák vizsgálatai
Ha orvosa valami gyanúsat talál a kismedencei vizsgálat során, vagy olyan tünetei vannak, amelyek valószínűleg petefészekráknak köszönhetők, orvosa vizsgálatokat és teszteket javasol az ok megtalálásához.
Orvostörténet és fizikális vizsgálat
Orvosa megkérdezi a kórtörténetét, hogy megismerje a lehetséges kockázati tényezőket, beleértve a családi kórtörténetet is. Azt is megkérdezik, hogy van-e valamilyen tünete, mikor kezdődtek és meddig tartottak. Orvosa valószínűleg kismedencei vizsgálatot végez, hogy ellenőrizze a megnagyobbodott petefészket vagy a hasi folyadék jeleit (amit ascitesnek hívnak).
Ha tünetei és/vagy fizikális vizsgálata alapján okkal feltételezhető, hogy petefészekrákja van, orvosa elrendel néhány vizsgálatot a további ellenőrzés érdekében.
Konzultáció szakemberrel
Ha a kismedencei vizsgálat vagy más vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy petefészekrákja van, akkor szüksége lesz orvosra vagy sebészre, aki a nőgyógyászati rákos daganatok kezelésére szakosodott. A nőgyógyász onkológus olyan szülész/nőgyógyász, aki speciálisan képzett a női reproduktív rendszer rákjainak kezelésére.
Képalkotó vizsgálatok
Az orvosok képalkotó tesztekkel készítenek képeket a test belsejéről. A képalkotó tesztek megmutathatják, hogy található-e nagyobb tömegű daganat a kismedencében, de nem tudják megerősíteni, hogy a tömeg rákos-e. Ezek a tesztek akkor is hasznosak, ha orvosa azt keresi, hogy a petefészekrák átterjedt-e (áttétet adott-e) más szövetekre és szervekre.
Ultrahang
Az ultrahang hanghullámok segítségével képeket hoz létre a videó képernyőjén. A nő hüvelyébe helyezett kis szondából hanghullámok szabadulnak fel, és az átalakítónak nevezett kis mikrofonszerű eszköz hanghullámokat bocsát ki, és felveszi a visszhangokat, amikor azok visszapattannak a szervekről. A számítógép ezeket az visszhangokat képpé alakítja és a képernyőn megjeleníti.
Az ultrahang gyakran az első vizsgálat, amelyet a petefészkek problémájának gyanúja esetén végeznek. Fel lehet használni petefészek-daganat felkutatására és annak ellenőrzésére, hogy az elváltozást szilárd tömeg (daganat) vagy folyadékkal töltött ciszta okozza-e. Használható arra is, hogy jobban megnézhesse a petefészket, hogy lássa, mekkora és hogyan néz ki belülről. Ez segít az orvosnak eldönteni, hogy mely tömegek vagy ciszták aggasztóbbak.
Számítógépes tomográfia (CT)
A CT vizsgálat egy röntgenvizsgálat, amely részletes keresztmetszeti képeket készít a testéről. Ez a vizsgálat segíthet megállapítani, hogy a petefészekrák átterjedt-e más szervekre.
A CT-vizsgálatok nem mutatják ki jól a kisméretű petefészek-daganatokat, de nagyobb daganatokat észrevehetnek, és képesek lehetnek arra, hogy kimutassák, hogy a daganat a közeli struktúrákba nőtt-e. A CT-vizsgálat megnagyobbodott nyirokcsomókat, a rák májra vagy más szervekre terjedésének jeleit, vagy annak jeleit is mutatja, hogy egy petefészek-daganat befolyásolja a veséjét vagy a hólyagját.
A CT-vizsgálatokat általában nem használják petefészek-daganat biopsziájára, de felhasználhatók gyanús áttét biopsziájára. Ehhez az eljáráshoz, amelyet CT-vezérelt tűbiopsziának neveznek, a beteg a CT-vizsgálati asztalon marad, míg egy radiológus biopsziás tűt mozgat a tömeg felé. Egy finom tűs biopsziás mintát (apró szövetrészlet) vagy egy magtűs biopsziás mintát (egy vékony szövethenger körülbelül 1,5 cm hosszú és átmérője kevesebb, mint 4 mm) eltávolítanak és megvizsgálnak a laboratóriumban.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
Az MRI-vizsgálatok keresztmetszeti képeket is készítenek a belső részéről. De az MRI erős mágneseket használ a képek elkészítésére – nem röntgensugarakat. A gadolinium nevű kontrasztanyagot be lehet fecskendezni a vénába a vizsgálat előtt, hogy jobban lássák a részleteket.
Az MRI-vizsgálatokat nem gyakran használják petefészekrák keresésére, de különösen hasznosak annak az agynak és gerincvelőnek a megvizsgálására, ahol a rák terjedhet.
Mellkas röntgen
Röntgenvizsgálatot lehet végezni annak megállapítására, hogy a petefészekrák átterjedt-e (áttétet adott-e) a tüdőbe. Ez a terjedés egy vagy több daganatot okozhat a tüdőben, és gyakrabban folyadékot gyűjthet a tüdő körül. Ezt a folyadékot, amelyet pleurális effúziónak neveznek, a mellkas röntgensugárzásával, valamint más típusú vizsgálatokkal is lehet látni.
Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat
PET-vizsgálathoz radioaktív glükózt (cukrot) adnak a rák felkutatásához. A testben lévő sejtek különböző mennyiségű cukrot vesznek fel, attól függően, hogy milyen gyorsan növekednek. A gyorsan növekedő rákos sejtek nagyobb valószínűséggel vesznek fel nagyobb mennyiségű cukrot, mint a normál sejtek. Egy speciális kamerával képet készítenek a test radioaktivitási területeiről.
A PET-vizsgálat képe nem olyan részletes, mint a CT vagy az MRI-vizsgálat, de hasznos információkat nyújt arról, hogy az ezen egyéb teszteken látható kóros területek valószínűleg rákosak-e vagy sem.
Ha már diagnosztizálták a rákot, orvosa felhasználhatja ezt a tesztet annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a nyirokcsomókra vagy a test más részeire. A PET-vizsgálat akkor is hasznos lehet, ha orvosa úgy gondolja, hogy a rák terjedhetett, de nem tudja, hol.
PET/CT vizsgálat: Egyes gépek egyszerre végezhetnek PET és CT vizsgálatot is. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy összehasonlítsa a PET-vizsgálat magasabb radioaktivitású területeit a CT-vizsgálat ezen területének részletesebb képével.
A PET-vizsgálatok segíthetnek megtalálni a rákot, amikor az elterjedt, de nem gyakran használják petefészekrák keresésére.
Egyéb vizsgálatok
Laparoszkópia
Ez az eljárás egy vékony, megvilágított csövet használ, amelyen keresztül az orvos megnézheti a környék petefészkeit és más kismedencei szerveit és szöveteit. A csövet egy kis bemetszésen (bevágáson) keresztül behelyezik az alsó hasba, és a medence vagy a has képeit egy videomonitorhoz küldik. A laparoszkópia áttekintést nyújt azokról a szervekről, amelyek segíthetnek a műtét vagy más kezelések megtervezésében, és segíthetnek az orvosoknak megerősíteni a rák stádiumát (meddig terjedt a daganat). Az orvosok a laparoszkópos metszésen keresztül vezérelhetik a kis műszereket biopsziák elvégzésére.
Béltükrözés (kolonoszkópia)
A kolonoszkópia a vastagbél belsejének vizsgálatának egyik módja. Az orvos a vastagbél és a végbél teljes hosszát egy kolonoszkóppal, egy vékony, rugalmas, világító csővel nézi, amelynek végén egy kis videokamera található. A végbélnyíláson keresztül, a végbélbe és a vastagbélbe kerül. Bármely látott rendellenes területről biopsziát lehet venni. Ezt az eljárást gyakrabban használják a vastagbélrák keresésére.
Biopszia
Az egyetlen módszer annak eldöntésére, hogy a növekedés rákos-e, ha eltávolítanak egy darabot és megvizsgálják a laboratóriumban. Ezt az eljárást biopsziának hívják. A petefészekrák esetében a biopsziát leggyakrabban a daganat eltávolításával végzik a műtét során.
Ritka esetekben a feltételezett petefészekrákot biopsziával lehet elvégezni laparoszkópiás eljárás során, vagy egy tűvel, amelyet közvetlenül a hasfalon keresztül helyeznek a daganatba. A tűt általában ultrahang vagy CT-vizsgálat vezérli. Ezt csak akkor tehetik meg, ha előrehaladott rák vagy más súlyos egészségi állapot miatt nem lehet műtétet végezni, vagy aggodalomra ad okot, hogy egy biopszia elterjesztheti a rákot.
Ha folyadékgyülem van a has belsejében, akkor a folyadékmintákat is fel lehet használni a rák diagnosztizálására. A paracentézisnek nevezett eljárás során a has bőrét elzsibbasztják, és egy fecskendőhöz rögzített tűt a hasfalon keresztül a hasüreg folyadékába vezetnek. Ultrahang használható a tű vezetésére. A folyadékot felveszik a fecskendőbe, majd elemzésre küldik, hogy megnézzék, tartalmaz-e rákos sejteket.
Mindezen eljárások során a kapott szövetet vagy folyadékot a laboratóriumba küldik. Ott azt egy patológus, egy orvos vizsgálja, aki a betegségek diagnosztizálására és osztályozására szakosodott a sejtek mikroszkóp alatt történő vizsgálatával és más laboratóriumi vizsgálatokkal.
Vérvétel
Orvosa vérképvizsgálatokat rendel el, hogy megbizonyosodjon arról, hogy elegendő vörösvértest, fehérvérsejt és vérlemezke van-e a vérében. Lesznek vizsgálatok a vese- és májműködés, valamint az általános egészségi állapot mérésére is. Az orvos elrendel egy CA-125 tesztet is.
Azokat a nőket, akiknek magas a CA-125 szintje, gyakran nőgyógyász onkológushoz irányítják, de minden nőnek, akinél felmerül a petefészekrák gyanúja, kell felkeresnie egy nőgyógyász onkológust is.
Néhány csírasejtes rák megemelheti a tumormarkerek vérszintjét, az emberi koriongonadotropin (HCG), az alfa-fetoprotein (AFP) és/vagy a laktát-dehidrogenáz (LDH) szintjét. Ezeket ellenőrizni lehet, ha orvosa gyanítja, hogy petefészek-daganata csírasejtdaganat lehet.
Néhány petefészek-stromális daganat az inhibitornak nevezett anyag és a hormonok, például az ösztrogén és a tesztoszteron vérszintjének emelkedését okozza. Ezeket a szinteket ellenőrizni lehet, ha orvosa gyanítja, hogy Önnek ilyen típusú daganata van.
Genetikai tanácsadás és tesztelés, ha petefészekrákja van
Ha epiteliális petefészekrákot diagnosztizáltak Önnél, orvosa valószínűleg azt javasolja, hogy genetikai tanácsadást és genetikai tesztet kapjon bizonyos örökletes génváltozásokról, még akkor is, ha családjában nem volt rákos megbetegedés. A leggyakoribb mutációk a BRCA1 és BRCA2 génekben találhatók, de egyes petefészekrákok más gének mutációihoz kapcsolódnak, például ATM, BRIP1, RAD51C / RAD51D, MSH2, MLH1, MSH6 vagy PMS6.
Az öröklött mutációk keresésére irányuló genetikai tesztek több szempontból is hasznosak lehetnek
- Ha kiderül, hogy génmutációja van, akkor nagyobb valószínűséggel kap más típusú rákot is. Előnyös lehet, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse ezeknek a rákos megbetegedéseknek a kockázatát, valamint teszteket végezzen a korai felismerés érdekében.
- Ha génmutációja van, akkor családtagjainak (vér szerinti rokonai) is rendelkezhetnek, így eldönthetik, hogy tesztelni akarják-e, hogy többet megtudjanak rákkockázatukról.
- Ha BRCA1 vagy BRCA2 mutációja van, akkor valamikor előnyös lehet a célzott gyógyszerek, az úgynevezett PARP inhibitorok kezelése.
- Még akkor is, ha nem rendelkezik a fent felsorolt génmutációkkal, a daganatát kóros gének közül néhányra tesztelhetik, mert ez több lehetőséget kínál a kezelésre.
Molekuláris tesztek a génváltozásokra
A petefészekrák egyes eseteiben az orvosok olyan specifikus génváltozásokat kereshetnek a rákos sejtekben (nem a vér vagy a nyál mintáiból), amelyek azt jelenthetik, hogy bizonyos célzott vagy immunterápiás gyógyszerek segíthetnek a rák kezelésében. Ezek a molekuláris tesztek elvégezhetők a petefészekrák biopsziája vagy műtétje során felvett rák egy részén.
BRCA1 és BRCA2 génmutációk: A BRCA gének általában részt vesznek a DNS helyreállításában, és ezekben a gének mutációi megszakíthatják a DNS-t, és a sejtek nem tudnak megfelelően működni. Ez azt eredményezheti, hogy a sejtek kontroll nélkül nőnek ki, és rákká válhatnak. Néhány petefészekrákban BRCA génmutációk vannak.
MSI és MMR génteszt: Azoknak a nőknek, akiknek tiszta sejtes, endometrioid vagy mucinos petefészekrákja van, tesztelhetik tumorukat, hogy kiderüljön, magas szintű-e génváltozásokat, mikroszatellit instabilitást (MSI). Tesztelést is végezhetünk annak megállapítására, hogy a rákos sejtek megváltoztak-e valamelyik hibásan javító (MMR) génben (MLH1, MSH2, MSH6 és PMS2). Az MSI vagy az MMR gének (vagy mindkettő) változását gyakran észlelik a Lynch-szindrómában (HNPCC) szenvedő embereknél.
Az összes petefészek-hámrák 10%-ánál mutálódnak ezek a gének.
Két lehetséges oka lehet a petefészekrák MSI vagy MMR génváltozások tesztelésének:
- Azon betegek azonosítása, akiket Lynch-szindróma miatt tesztelni kell. A Lynch-szindróma diagnózisa segíthet más rákszűrések ütemezésében a beteg számára, például endometrium vagy vastagbélrák esetén. Továbbá, ha egy betegnek Lynch-szindróma van, akkor rokonai is megbetegedhetnek nála, és érdemes lehet, hogy kivizsgálják.
- A petefészekrák kezelési lehetőségeinek meghatározása. Bizonyos MSI vagy MMR génváltozással rendelkező petefészekrákokat immunterápiás gyógyszerekkel lehet kezelni.
NTRK génmutációk: Egyes petefészekrákokat tesztelhetnek az NTRK egyik génjének változásai szempontjából. Az ilyen génváltozással rendelkező sejtek abnormális sejtnövekedéshez és rákhoz vezethetnek. A Larotrectinib (Vitrakvi) és az entrektinib (Rozlytrek) olyan célzott gyógyszerek, amelyek megállítják az abnormális NTRK gének által termelt fehérjéket. A petefészekrákok száma, amelyeknél ez a mutáció igen kicsi, de ez néhány nő számára lehetőség lehet.
