A műtét gyakran a korai stádiumú vastagbélrák fő kezelési módja. Az alkalmazott műtét típusa a rák stádiumától függ, a vastagbél melyik részén van a daganat, továbbá mi a műtét célja.
Bármilyen típusú vastagbélműtétet tiszta és üres vastagbélen kell elvégezni. A műtét előtt speciális étrendet fognak alkalmazni, és előfordulhat, hogy hashajtó italokat és/vagy beöntéseket kell kapjon, hogy az összes széklet kiürüljön a vastagbélből. Ez a bélelőkészítési folyamat nagyon hasonlít a vastagbéltükrözés előtt alkalmazotthoz.
Polipektómia és helyi műtét
Néhány korai vastagbélrák (0 stádiumú és néhány korai I. stádiumú daganat) és a legtöbb polip eltávolítható a béltükrözés (kolonoszkópia) során. Ez egy olyan eljárás, amelynek során egy hosszú, rugalmas csövet használnak, amelynek végén egy kis videokamera található, amelyet az ember végbélébe helyeznek és a vastagbélbe engednek. Ezek a műtétek végezhetők kolonoszkópia során:
- Polipektómia esetén a polip részét alkotó rákot eltávolítják, amelyet az aljánál levágnak (az a rész, amely úgy néz ki, mint egy gomba szára). Ezt általában úgy hajtják végre, hogy egy huzalhurkot bevezetnek kolonoszkópon, hogy a polipot elektromos árammal levágják a vastagbél faláról.
- A helyi kivágás egy kissé drasztikusabb eljárás. A kolonoszkópon keresztül eszközöket használnak a vastagbél belső bélésén található kisebb rákos megbetegedések eltávolítására, valamint a vastagbél falán lévő kis mennyiségű környező egészséges szövet eltávolítására.
Ha ilyen módon kiveszik a rákot vagy a polipokat, az orvosnak nem kell kívülről a hasba vágni. E két eljárás célja a daganat egy darabban történő eltávolítása. Ha valamennyi rák bennmarad, vagy ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján úgy gondolják, hogy a daganatnak esélye lehet terjedni, akkor a következő műtét egy kolektómia lehet.
Kolektómia
A kolektómia a vastagbél egészének vagy egy részének eltávolítását célzó műtét.
- A közeli nyirokcsomókat is eltávolítják. Ha csak a vastagbél egy részét távolítják el, akkor ezt hemikolektómiának, részleges kolektómiának vagy szegmentális reszekciónak hívják. A sebész kiveszi a vastagbél rákos részét és a normál vastagbél egy kis szegmensét mindkét oldalon. Általában a vastagbél körülbelül egynegyedét-egyharmadát távolítják el, a rák méretétől és helyétől függően. Ezután a vastagbél fennmaradó szakaszait összecsatolják. Legalább 12 közeli nyirokcsomót is eltávolítanak, hogy ellenőrizni lehessen őket a rák szempontjából.
- Ha az összes vastagbelet eltávolítják, akkor a műtétet teljes kolektómiának hívják. A vastagbélrák eltávolításához gyakran nincs szükség teljes kolektómiára. Leginkább csak akkor alkalmazzák, ha még egy rendellenesség is van a vastagbél rák nélküli részén, például polipok százai (családos adenomatous polyposisban szenvedő betegeknél) vagy néha gyulladásos bélbetegségek.
Hogyan történik a kolektómia?
A kolektómia kétféleképpen végezhető el:
- Nyílt kolektómia: A műtét egyetlen hosszú bemetszésen keresztül történik a hasi oldalon.
- Laparoszkópos asszisztált kolektómia: A műtétet számos kisebb metszéssel és speciális eszközökkel végzik. A laparoszkóp egy hosszú, vékony, megvilágított cső, amelyen van egy kis kamera és a végén fény található, amely lehetővé teszi a sebész számára, hogy belelásson a hasüregbe. A berendezés egy apró vágáson keresztül jut be a testbe, majd hosszú, vékony műszereket használnak a vastagbél és a nyirokcsomók egy részének eltávolítására.
Mivel a metszések kisebbek egy laparoszkópos asszisztált kolektómiában, mint egy nyílt kolektómiában, a betegek gyakran gyorsabban gyógyulnak, és hamarabb el tudják hagyni a kórházat, mint egy nyílt kolektómiát követően. De ez a fajta műtét különleges szakértelmet igényel, és nem biztos, hogy mindenki számára ez a legjobb megközelítés. Ha ilyen típusú műtétet fontolgat, mindenképpen keressen olyan szakképzett sebészt, aki sok ilyen műveletet elvégzett.
A teljes túlélési arány és a rák visszatérésének esélye nagyjából megegyezik egy nyitott kolektómia és egy laparoszkópos asszisztált kolektómia között.
Ha a vastagbél elzáródott
Amikor a rák elzárja a vastagbelet, ez általában lassan történik, és az illető idővel nagyon megbetegedhet. Ilyen esetekben a műtét előtt sztent helyezhető el. A sztent egy üreges, tágítható fémcső, amelyet az orvos kolonoszkóppal behelyezhet a vastagbélbe a kis nyíláson keresztül. Ez a cső nyitva tartja a vastagbelet és enyhíti az elzáródást, hogy elősegítse a műtét előkészítését.
Ha egy sztent nem helyezhető el az elzáródott vastagbélben, vagy ha a daganat lyukat okozott a vastagbélben, azonnal szükség lehet műtétre. Ez általában ugyanaz a típusú kolektómia, amelyet a rák eltávolítása érdekében végeznek, de a vastagbél végeinek újbóli összekapcsolása helyett a vastagbél felső végét a has bőrében kialakított nyíláshoz (úgynevezett sztómához) kötik. A széklet ekkor ebből a nyílásból fog kijönni. Ezt kolosztómiának hívják, és általában csak rövid ideig szükséges. Néha a vastagbél helyett a vékonybél (az ileum) vége kapcsolódik a bőr sztómájához. Ezt ileosztómiának hívják. Bármelyik esetről is legyen szó, a zsák széleit rá kell ragasztani a bőrre, hogy megtartsa a székletet.
Amint a beteg egészségesebb, egy másik műveletet (kolosztóma megfordításának vagy ileosztómiának megfordításának nevezik) is el lehet végezni, hogy a vastagbél végeit visszahelyezzék, vagy az ileumot a vastagbélhez rögzítsék. 2–6 hónapig tarthat a sztómának az első elkészítése után, amíg ezt a visszafordító műtétet a gyógyulási idők vagy akár a kemoterápiával történő kezelés szükségessége miatt kell elvégezni. Néha, ha a daganatot nem lehet eltávolítani vagy sztentet elhelyezni, akkor a kolosztómiának vagy ileosztómiának állandónak kell lennie.
Áttétes vastagbélrák műtéte
Néhány betegnek olyan vastagbélrákja van, amely már átterjedt a test más részeire, és a daganatok is elzárják a vastagbelet. Ebben az esetben műtét végezhető az elzáródás enyhítésére anélkül, hogy eltávolítanánk a vastagbél rákot tartalmazó részét. Ehelyett a vastagbelet elvágják a daganat felett, és egy sztómához (a has bőrének nyílásához) kötik, hogy a széklet ki tudjon ürülni. Ezt eltérítő kolosztómiának hívják. Gyakran segíthet a páciensnek abban, hogy más gyógykezelések (például kemoterápia) megkezdéséhez felépüljön. Megtehető olyan esetekben is, amikor a rák nem terjedt el távoli területekre.
Ha a rák csak egy vagy néhány csomópontra terjedt a tüdőben vagy a májban (és nyilvánvalóan sehol máshol nincs), műtétet lehet alkalmazni annak eltávolítására. A legtöbb esetben erre csak akkor kerül sor, ha a vastagbél rákját is eltávolítják (vagy már eltávolították). A rák mértékétől függően ez segíthet a beteg hosszabb életkilátásaiban, vagy akár meg is gyógyíthatja a rákot. Annak eldöntése, hogy a műtét lehetőség-e a rák terjedésének területeinek eltávolítására, azok méretétől, számától és helyétől függ.
A vastagbélműtét mellékhatásai
A műtét lehetséges kockázatai és mellékhatásai számos tényezőtől függenek, beleértve a műtét mértékét és a műtét előtti általános egészségi állapotot. A műtét alatt vagy röviddel utána jelentkező problémák közé tartozhat vérzés, fertőzés és vérrögök a lábakban.
Amikor felébred a műtét után, némi fájdalma lesz, és néhány napra fájdalomcsillapító gyógyszerekre lesz szüksége. Az első pár napban előfordulhat, hogy nem tud enni, vagy korlátozott mennyiségű folyadékot ihat, mivel a vastagbélnek némi időre van szüksége a felépüléshez. Az emberek többsége néhány nap alatt képes szilárd ételeket enni.
Néha a vastagbél műtétje után a bélnek a szokásosnál tovább tart, hogy „felébredjen”, és a műtét után újra dolgozni kezdjen. Ezt ileusnak hívják. Ennek oka lehet az érzéstelenítés vagy a bél tényleges kezelése a műtét során. Néha a műtét után túl sok fájdalomcsillapító gyógyszer lelassíthatja a bélműködést. Ha ileus alakul ki, orvosa késleltetheti a szilárd ételek vagy akár folyadékok fogyasztását, különösen, ha hányingere és/vagy hányása van. További teszteket is lehet végezni annak biztosítására, hogy a helyzet ne legyen súlyosabb.
Ritkán előfordulhat, hogy a vastagbél végei közötti új csatlakozások nem forrnak össze, és szivároghatnak. Ez gyorsan súlyos fájdalmat, lázat okozhat, és a hasa nagyon keménynek érezheti magát. Egy kisebb szivárgás miatt előfordulhat, hogy nem üríti ki a székletet, nincs kedve enni, és nem gyógyul meg a műtét után. A szivárgás fertőzéshez vezethet, és annak orvoslásához további műtétre lehet szükség. Az is lehetséges, hogy a has bemetszése felnyílhat, nyitott sebbé válhat, amely gyógyulásakor különös ápolásra szorulhat.
A műtét után hegszövet alakulhat ki a hasában, amely a szervek vagy szövetek összetapadását okozhatja. Normális esetben a belek szabadon csúsznak a hasüregben. Ritka esetekben az adhéziók a belek felfordulását okozhatják, sőt elzárhatják a beleket. Ez fájdalmat és duzzanatot okoz a hasban, ami étkezés után gyakran rosszabb. További műtétre lehet szükség a hegszövet eltávolításához.
A végbélrák műtéte
A végbélrák fő kezelése általában a műtét. Sugárzást és kemoterápiát gyakran végeznek a műtét előtt vagy után. Az alkalmazott műtét típusa függ a rák stádiumától, hol található, és a műtét céljától.
A műtét előtt az orvosnak tudnia kell, hogy a daganat milyen közel van a végbélnyíláshoz. Ez segít eldönteni, hogy milyen típusú műtétet végeznek. Hatással lehet az eredményekre, ha a rák átterjedt a végbélnyílás körüli gyűrűszerű izmokra (anális záróizom), amelyek megakadályozzák a széklet megjelenését, amíg a bélmozgás során meg nem lazulnak.
Polipektómia és helyi kivágás
Néhány korai végbélrák és a legtöbb polip eltávolítható kolonoszkópia során. Ez egy olyan eljárás, amely hosszú, rugalmas csövet használnak, amelynek végén egy kis videokamera található, amelyet az ember végbélnyílásába helyeznek és a végbélbe vezetik. Ezek a műtétek elvégezhetők kolonoszkópia során:
- Polipektómia esetén a rákot eltávolítják a polip részeként, amelyet az alján levágnak (az a rész, amely úgy néz ki, mint egy gomba szára). Ez általában úgy történik, hogy egy dróthurkot bevezetnek a kolonoszkópon, hogy a polipot elektromos árammal levágják a végbél faláról.
- A helyi kivágás egy fokozattal drasztikusabb eljárás. A kolonoszkópon keresztül eszközöket használnak a végbél belső bélésén található kis rákos megbetegedések, valamint a végbél falán található kis mennyiségű egészséges szövet eltávolítására.
Ha ilyen módon kiveszik a rákot vagy a polipokat, az orvosnak nem kell kívülről belevágnia a hasfalba. Ezeknek a műtéteknek a célja a rák vagy a polip eltávolítása egy darabban. Ha valamilyen rák még a szervezetben marad, vagy ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján úgy gondolják, hogy a daganatnak esélye van terjedni, a következő lépés egy bonyolultabb típusú végbélműtét lehet.
Transzanális kimetszés (TAE)
Ez a műtét néhány korai stádiumú végbélrák eltávolítására használható, amelyek viszonylag kicsik és nincsenek messze a végbélnyílástól. A polipektómiához és a helyi kivágáshoz hasonlóan a TAE-t is olyan eszközökkel végzik, amelyeket a végbélbe helyeznek a végbélnyíláson keresztül. Általában helyi érzéstelenítéssel végzik.
Ebben a műveletben a sebész átvágja a végbélfal minden rétegét, hogy kivegye a rákot, valamint néhány körülvevő normális végbélszövetet. Ezután a végbélfalon lévő lyukat lezárják.
A nyirokcsomókat nem távolítják el a műtét során. A műtét után kemoterápiával vagy anélkül történő sugárkezelés javasolt, ha a rák a végbél mélyére nőtt, nem távolították el teljesen, vagy jelek vannak arra, hogy a nyirokrendszerbe vagy az erekbe átterjedt. Néha kemó és sugárkezelés helyett egy szélesebb körű műtét ajánlható, például alacsony elülső reszekció (LAR) vagy abdominoperinealis reszekció (APR), amit kemó és sugárkezelés követ.
Transzanális endoszkópos mikrosebészet (TEM)
Ez a művelet időnként alkalmazható olyan korai I. stádiumú rákos megbetegedések esetén, amelyek magasabban helyezkednek a végbélben, és amelyek nem érhetők el a szokásos transzanális reszekcióval. Egy speciálisan megtervezett nagyítót helyeznek el a végbélnyíláson és a végbélen keresztül. Ez lehetővé teszi a sebész számára, hogy nagy pontossággal és pontossággal végezzen transzanális reszekciót. Ehhez a művelethez speciális felszerelésekre és speciális képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkező sebészekre van szükség, ezért csak bizonyos rákközpontokban végzik.
Alsó-elülső reszekció (LAR)
Néhány I. stádiumú végbélrák és a legtöbb II. vagy III. stádiumú rák a végbél felső részében (közel ahhoz, ahol a vastagbélhez kapcsolódik) alsó-elülső reszekcióval (LAR) távolítható el. Ebben a műveletben a végbélnek a daganatot tartalmazó részét eltávolítják. A vastagbél alsó részét ezután a végbél fennmaradó részéhez rögzítik (akár azonnal, akár valamikor később).
Proctectomia koloanális anastomosissal
Néhány, a végbél középső és alsó harmadában található I. és III. stádiumú végbélrák esetében a teljes végbél eltávolítása szükséges (proctectomia). A végbelet el kell távolítani, hogy teljes mesorectalis excíziót (TME) lehessen végezni a végbél közelében lévő összes nyirokcsomó eltávolítására. A vastagbelet ezután összekapcsolják a végbélnyílással (colo-anális anastomosisnak nevezik), hogy a beteg a székletet a szokásos módon üríthesse.
Abdominoperinealis reszekció (APR)
Ez a művelet jobban érintett, mint a LAR. Alkalmazható egyes I. stádiumú rákok és sok II. vagy III. stádiumú rák kezelésére a végbél alsó részén (a végbélhez közeli részen). Gyakran szükség van rá, ha a rák a záróizomban növekszik (az az izom, amely zárja a végbélnyílást és megakadályozza a széklet szivárgását), vagy a közeli izmokban, amelyek segítenek a vizelet áramlásának szabályozásában (ún. Levator izmok).
Kismedencei exentáció
Ha a végbélrák a közeli szervekbe növekszik, kismedencei exentáció ajánlható. Ez egy nagy művelet. A sebész eltávolítja a végbelet, valamint a közeli szerveket, amelyekhez a rák eljutott, például a hólyagot, a prosztatát (férfiaknál) vagy a méhet (nőknél).
Koloszómára van szükség a kismedencei exentáció után. Ha a hólyagot eltávolítják, urosztómiára is szükség van. Hónapokba is telhet, mire a páciens teljesen felépül e bonyolult műtét után.
A kolosztóma elterelése
Néhány betegnek végbélrákja van, amely elterjedt és elzárja a végbelet is. Ebben az esetben műtét végezhető az elzáródás enyhítésére anélkül, hogy eltávolítanák a végbél rákot tartalmazó részét. Ehelyett a vastagbelet megszakítják a rák felett, és egy sztómához (a has bőrén kialakított nyílás) kötik, hogy a széklet ki tudjon ürülni. Ezt hívják eltérítő kolosztómiának. Gyakran segíthet a páciensnek ahhoz, hogy más gyógykezelések (például kemoterápia) megkezdéséhez elegendően felépüljön.
Az elterjedt végbélrák műtéte
Ha a végbélrák elterjedt, és csak egy vagy néhány daganat alakult ki a tüdőben vagy a májban (és sehol máshol), akkor műtétet lehet alkalmazni az áttétek eltávolítására. A legtöbb esetben erre csak akkor kerül sor, ha a végbél rákját is eltávolítják (vagy már eltávolították). A rák mértékétől függően ez meghosszabbíthatja a beteg életét, vagy akár meg is gyógyíthatja a rákot. Annak eldöntése, hogy a műtét lehetőség-e a rák áttétjeinek eltávolítására, azok méretétől, számától és helyétől függ.
A végbélműtét lehetséges mellékhatásai
A műtét lehetséges kockázatai és mellékhatásai számos tényezőtől függenek, beleértve a műtét mértékét és a műtét előtti általános egészségi állapotot. A műtét alatt vagy röviddel utána jelentkező problémák magukban foglalhatják a műtét vérzését, a műtét helyén fellépő fertőzéseket és a vérrögöket a lábakban.
Amikor felébred a műtét után, némi fájdalma lesz, és néhány napra fájdalomcsillapító gyógyszerekre lesz szüksége. Az első pár napban előfordulhat, hogy nem tud enni, vagy korlátozott mennyiségű folyadékot ihat, mivel a végbélnek némi időre van szüksége a felépüléshez. A legtöbb ember néhány nap alatt képes újra szilárd ételeket enni.
Ritkán előfordulhat, hogy a vastagbél végei közötti új csatlakozások nem forrnak össze, és szivároghatnak. Ez gyorsan súlyos hasi fájdalmat, lázat okozhat, és nagyon keménynek érezheti a hasát. Egy kisebb szivárgás miatt előfordulhat, hogy nem üríti ki a székletet, nincs kedve enni, és nem gyógyul meg a műtét után. A szivárgás fertőzéshez vezethet, és annak orvoslásához további műtétre lehet szükség. Az is lehetséges, hogy a hasi bemetszés felnyílhat, nyitott sebbé válhat, amely gyógyulásakor különös ápolásra szorulhat.
A műtét után hegszövet alakulhat ki a hasában, amely a szervek vagy szövetek összetapadását okozhatja. Normális esetben a belek szabadon csúsznak a hasüregben. Ritka esetekben az adhéziók a belek felfordulását okozhatják, sőt elzárhatják a beleket. Ez fájdalmat és duzzanatot okoz a hasban, ami étkezés után gyakran rosszabb. További műtétre lehet szükség a hegszövet eltávolításához.
Szexuális funkció és termékenység
A végbélsebészeti beavatkozás mind a férfiak, mind a nők esetében kapcsolódhat szexuális és az életminőséggel kapcsolatos problémákhoz. Beszéljen orvosával arról, hogy a műtét milyen hatással lesz a nemi életére. Önnek és partnerének tudnia kell, mire számíthat, például:
- Ha a páciens férfi, az AP-reszekció (APR) megállíthatja az erekciót vagy az orgazmus elérésének képességét. Más esetekben az orgazmus iránti öröme kevésbé intenzív lehet. A normális öregedés okozhatja ezeket a változásokat, de a műtét súlyosbíthatja őket. A műtét befolyásolhatja a termékenységet is. Beszéljen orvosával, ha úgy gondolja, hogy a jövőben gyermeket szeretne nemzeni. Ennek még mindig lehet módja.
- Ha a páciens nő, a végbélműtét (kivéve a kismedencei exenterációt) általában nem okozza a szexuális funkciók elvesztését. A hasi tapadások (hegszövet) néha fájdalmat vagy kellemetlenséget okozhatnak a szex során. Ha a méhét eltávolítják, nem lesz képes teherbe esni.
Ha koloszómája van, az hatással lehet a testképre és a szexuális kényelem szintjére mind a férfiak, mind a nők körében. Bár szükség lehet némi kiigazításra, ez nem akadályozhatja meg a kellemes szexuális életet.
