Amikor a vastagbél- vagy végbélrák elterjedt, és a májban vagy a tüdőben van néhány apró daganat, ezeket az áttéteket néha műtéttel eltávolíthatják, vagy más technikákkal, például ablációval vagy embolizációval megsemmisíthetik.
Ha a vastagbélben vagy a végbélben lévő összes elsődleges rák műtéttel eltávolítható, ablációval vagy embolizációval lehet elpusztítani a test más helyein lévő kisebb daganatokat.
Az abláció és az embolizáció azok számára is jó lehetőség lehet, akiknek az áttétes daganatok a műtét után kiújulnak, akiknek a rákja nem gyógyítható műtéttel, vagy akiket más okok miatt nem lehet megműteni. Ez segíthet az embernek abban, hogy tovább éljen. Segíthet a rák által okozott problémák, például a fájdalom kezelésében is.
A legtöbb esetben a betegeknek nem kell kórházban maradniuk ezekért a kezelésekért.
Abláció
Ablációs technikákat alkalmaznak a 4 cm-nél kisebb daganatok elpusztítására ahelyett, hogy műtéttel eltávolítanák őket. Számos különböző típusú ablációs technika létezik. Használhatók daganatok kezelésére más helyeken is.
Rádiófrekvenciás abláció
A rádiófrekvenciás abláció (RFA) az egyik leggyakoribb módszer a májban elterjedt rák kezelésére. Nagy energiájú rádióhullámokat használnak a rákos sejtek elpusztítására. CT-vizsgálat vagy ultrahang segítségével vékony, tűszerű szondát vezetnek a bőrön keresztül a daganatba. Ezt követően a szonda hegyére elektromos áram kerül, amely nagyfrekvenciás rádióhullámokat szabadít fel, amelyek felmelegítik a daganatot és elpusztítják a rákos sejteket.
Mikrohullámú abláció (MWA)
A mikrohullámú ablációs módszert a májban elterjedt rák kezelésére használják. Képalkotó tesztek segítségével tűszerű eszközt vezetnek a tumorba. Ezután elektromágneses mikrohullámokat küldenek rajta, hogy olyan magas hőmérsékletet hozzanak létre, amely gyorsan megöli a rákot. Ezt a kezelést nagyobb, akár 6 cm átmérőjű rákok kezelésére alkalmazták.
Etanol (alkohol) abláció
Ebben a technikában, más néven perkután etanol injekcióban (PEI) koncentrált alkoholt injektálnak közvetlenül a tumorba, hogy károsítsák a rákos sejteket. Ez általában a bőrön keresztül történik tű segítségével, amelyet ultrahang vagy CT-vizsgálatok irányítanak. Néha az alkohol ablációjának többféle kezelésére lehet szükség az egész daganat kezelésére.
Kriosebészet (krioterápia vagy krioabláció)
A kriosebészet fagyasztással megsemmisíti a daganatot, egy vékony fémszonda segítségével. A szondát ultrahang segítségével a bőrön át a daganathoz vezetik. Ezután nagyon hideg gázt vezetnek át a szonda végén, hogy megfagyasszák a daganatot, elpusztítva a rákos sejteket. Ez a módszer nagyobb daganatokat képes kezelni, mint a többi ablációs technika. A kezelést szükség szerint meg lehet ismételni az összes rákos sejt elpusztításához.
Az ablációs terápia mellékhatásai
Az ablációs terápia utáni lehetséges mellékhatások a következők:
- Hasi fájdalom.
- Májfertőzés.
- Láz.
- Vérzés a mellüregbe vagy a hasba.
- Kóros májtesztek.
A súlyos szövődmények ritkák, de lehetségesek.
Embolizáció
Az embolizációt a májban lévő daganatok kezelésére használják. Embolizációs eljárás során egy anyagot közvetlenül a máj artériájába injektálnak, hogy blokkolják vagy csökkentik a daganat véráramlását.
A máj annyiban különleges, hogy kettős vérellátása van. A legtöbb normális májsejt a portális vénából kap vért, de a máj rákos sejtjei általában artériából kapják a vérellátást. A máj artéria daganatot tápláló részének blokkolása segít elpusztítani a rákos sejteket, de az egészséges májsejtek nagy részét sértetlenül hagyja, mert vérellátását a portális vénából kapják.
Az embolizáció 5 cm-nél nagyobb daganatok kezelésére alkalmazható, amelyek gyakran túl nagyok ahhoz, hogy ablációval kezelni lehessen őket. Ablációval együtt is használható. Az embolizáció csökkenti a normál májszövet vérellátásának egy részét, ezért nem biztos, hogy jó megoldás azoknak a betegeknek, akik májkárosodást okoznak olyan betegségekben, mint a hepatitis vagy a cirrhosis.
A májba átterjedt (metasztázisos) vastagbél- vagy végbélrák kezelésére három fő embolizációs eljárást alkalmaznak:
- Az artériás embolizációt transz-artériás embolizációnak vagy TAE-nek is nevezik. Ebben az eljárásban egy katétert (egy vékony, hajlékony csövet) helyeznek az artériába egy kis vágáson keresztül a belső combban, és felengedik a máj artériájába. Színezéket szoktak beadni a vérbe, hogy az orvos röntgenképek segítségével figyelhesse a katéter útját. Miután a katéter a megfelelő helyen van, apró részecskéket fecskendeznek az artériába, hogy elzárják az oxigént és a legfontosabb tápanyagokat a ráktól.
- A kemoembolizáció (más néven transz-artériás kemoembolizáció vagy TACE) kombinálja az artériás embolizációt a kemoterápiával. A TACE kemoterápiát végez egy katéteren keresztül, amely közvetlenül a daganatot tápláló artériába kerül, hogy a kemó a daganat közelében maradhasson. Többszörös kezelés adható 4-6 hét alatt.
- A radioembolizáció ötvözi az embolizációt és a sugárterápiát. Ez úgy történik, hogy apró gyöngyöket (úgynevezett mikrogömböket) injektálunk radioaktív ittrium-90-el bevont máj artériába. A gyöngyök a daganat közelében lévő erekben helyezkednek el, ahol kis mennyiségű sugárzást bocsátanak ki a tumor helyére több napig. A sugárzás nagyon rövid távolságot tesz meg, ezért hatása elsősorban a tumorra korlátozódik.
Az embolizáció lehetséges mellékhatásai
Az embolizáció utáni lehetséges mellékhatások a következők:
- Hasi (hasi) fájdalom.
- Láz.
- Hányinger.
- Májfertőzés.
- Epehólyag-gyulladás.
- Vérrögök a máj fő ereiben.
- Kóros májtesztek.
Mivel ez befolyásolhatja az egészséges májszövetet, fennáll annak a veszélye, hogy a májfunkció romlik az embolizáció után. Ez a kockázat nagyobb, ha a májartéria nagy ága embolizálódik. A súlyos szövődmények nem gyakoriak, de lehetségesek.
