Amint a kutatók egyre többet megtudnak a rákos sejten belül lezajló biokémiai folyamatokról, új típusú gyógyszereket tudnak kifejleszteni, amelyek kifejezetten ezeket a folyamatokat célozzák meg. A célzott gyógyszerek hatásmechanizmusa eltér a kemoterápiás gyógyszerekétől, és gyakran eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek.
A kemoterápiához hasonlóan ezek a gyógyszerek is bejutnak a véráramba, és eljutnak a test szinte minden területére, ami hasznossá teszi őket a rákos megbetegedésekkel szemben, amikor a daganatok a test távoli részeire is átterjedtek. Előfordulhat, hogy a célzott gyógyszerek olyan esetben is működnek, amikor a kemoterápiás gyógyszerek már nem. Egyes célzott gyógyszerek más típusú kezelések jobb működését is segíthetik.
Célzott terápia HER2-pozitív emlőrák esetén
Minden ötödik emlőrákos nőnél a rákos sejtek felszínén túl sok a HER2 néven ismert növekedést elősegítő fehérje. Ezek a rákok, más néven HER2-pozitív emlőrákok, hajlamosak agresszívebben növekedni és terjedni. Különböző típusú gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek a HER2 fehérjét célozzák meg.
Monoklonális antitestek
A monoklonális antitestek az immunrendszer fehérjéinek (antitestek) ember által előállított változatai, amelyeket úgy terveztek, hogy egy adott célhoz kapcsolódjanak. Ebben az esetben a rákos sejteken lévő HER2 fehérjéhez kötődnek, ami megakadályozhatja a sejtek növekedését.
Trastuzumab (Herceptin, egyebek): A trastuzumab mind a korai stádiumú, mind az előrehaladott emlőrák kezelésére alkalmazható. Ezt a gyógyszert gyakran kemóval együtt adják, de lehet, hogy önmagában is alkalmazzák (különösen, ha a kemót már kipróbálták). A korai emlőrák kezelésére alkalmazzák ezt a gyógyszert, műtét előtt (neoadjuváns) vagy után (adjuváns), 6 hónaptól egy évig. Előrehaladott emlőrák esetén a kezelést gyakran addig folytatják, amíg a gyógyszer hatásosnak bizonyul. Ezt a gyógyszert intravénásan adják be.
A Herceptin volt a trasztuzumab eredeti márkaneve, de számos biohasonló változat is elérhető, köztük az Ogivri, Herzuma, Ontruzant, Trazimera és Kanjinti.
A trasztuzumab másik típusa, az úgynevezett trasztuzumab és hialuronidáz injekció (Herceptin Hylecta), amely szintén elérhető. Bőr alá injekciózzák be, néhány perc alatt.
Pertuzumab (Perjeta): Ez a monoklonális antitest adható trastuzumabbal és kemóval, műtét előtt vagy után a korai stádiumú emlőrák kezelésére, vagy az előrehaladott emlőrák kezelésére. Ezt a gyógyszert vénába adják.
Azok számára, akik mindkét monoklonális antitestet kapják kezelésük részeként, a trastuzumab, a pertuzumab és a hialuronidáz (Phesgo) kombinációja egyetlen injekció formájában is elérhető. Bőr alá adják be, több percen keresztül.
Margetuximab (Margenza): Ezt a monoklonális antitestet kemoterápiával együtt lehet használni az előrehaladott emlőrák kezelésére, általában azután, hogy már legalább két másik, a HER2-t célzó gyógyszert kipróbáltak. Ezt a gyógyszert intravénásan adják be.
Antitest-gyógyszer konjugátumok
Az antitest-gyógyszer konjugátum (ADC) egy kemoterápiás gyógyszerhez kapcsolt monoklonális antitest. Ebben az esetben az anti-HER2 antitest jelzőjeként működik, ha a rákos sejteken lévő HER2 fehérjéhez kapcsolódik, és a kemót közvetlenül hozzájuk juttatja.
Ado-trasztuzumab-emtansin (Kadcyla vagy TDM-1): Ezt az antitest-gyógyszer konjugátumot önmagában használják a műtét utáni korai stádiumú emlőrák kezelésére (amikor a kemót és a trasztuzumabot műtét előtt adták be, és a daganat a műtétet megelőzően is jelen volt), vagy előrehaladott emlőrák kezelésére olyan nőknél, akiket már kezeltek trastuzumabbal és kemóval. Ezt a gyógyszert intravénásan adják be.
Fam-trasztuzumab-deruxtecan (Enhertu): Ez az antitest-gyógyszer konjugátum önmagában is alkalmazható olyan mellrák kezelésére, amelyet műtéttel nem lehet eltávolítani, vagy amely a test másik részére áttétet adott, és már legalább két anti-HER2 célzott gyógyszerekkel próbálkoztak. Ezt a gyógyszert intravénásan adják be.
Kináz-inhibitorok
A HER2 egyfajta fehérje, amely kináz néven ismert. A kinázok a sejtekben található fehérjék, amelyek normál esetben továbbítják a jeleket (például a sejtet növekedésre szólítják fel). A kinázokat blokkoló gyógyszereket kináz-inhibitoroknak, vagy kináz-gátlóknak nevezzük.
- Lapatinib (Tykerb): Ez a gyógyszer egy naponta bevehető tabletta. A lapatinibet előrehaladott emlőrák kezelésére használják, jellemzően a kapecitabinnal kombinált kemoterápiával vagy bizonyos hormonterápiás gyógyszerekkel együtt.
- Neratinib (Nerlynx): Ez a kináz inhibitor egy naponta bevehető tabletta. A neratinibet a korai stádiumú emlőrák kezelésére használják, miután egy nő befejezte a trastuzumab egy éves szedését, és általában további egy évig adják. A kapecitabinnal együtt adható metasztatikus betegségben szenvedők kezelésére is, általában azután, hogy már legalább két másik anti-HER2 célzott gyógyszert kipróbáltak.
- Tucatinib (Tukysa): Ezt a kináz-inhibitort tablettaként, általában naponta kétszer szedik. A tukatinibet előrehaladott emlőrák kezelésére használják, miután legalább egy másik anti-HER2 célzott gyógyszert kipróbáltak. Jellemzően trasztuzumabbal és a kemoterápiás kapecitabinnal együtt adják.
A HER2 célzott terápiás gyógyszerek mellékhatásai
A HER2 célzott gyógyszerek mellékhatásai gyakran enyhék, de némelyik súlyos is lehet. Beszélje meg orvosával, hogy mire számíthat.
A monoklonális antitestek és az antitest-gyógyszer konjugátumok néha szívkárosodást okozhatnak a kezelés alatt vagy után. Ez pangásos szívelégtelenséghez vezethet. A legtöbb (de nem az összes) nő esetében ez a hatás rövid ideig tart, és a gyógyszer abbahagyása után javul. A szívproblémák kockázata nagyobb, ha ezeket a gyógyszereket bizonyos kemoterápiás gyógyszerekkel együtt adják, amelyek szintén szívkárosodást okozhatnak, mint például a doxorubicin (Adriamycin) és az epirubicin (Ellence). Mivel ezek a gyógyszerek szívkárosodást okozhatnak, az orvosok a kezelés előtt és a gyógyszer szedése alatt rendszeresen ellenőrzik szívműködésüket (echokardiogrammal vagy MUGA-vizsgálattal). Tájékoztassa kezelőorvosát, ha olyan tüneteket észlel, mint légszomj, lábduzzanat és súlyos fáradtság.
A lapatinib, a neratinib, a tucatinib, valamint a pertuzumab és a trastuzumab kombinációja súlyos hasmenést okozhat, ezért nagyon fontos, hogy azonnal értesítse orvosát a bélrendszer változásairól, amint azok bekövetkeznek.
A lapatinib és a tucatinib szintén okozhat kéz-láb szindrómát, amelyben a kezek és a lábak fájdalmasak és vörösek lesznek, hólyagosodhatnak és hámlanak.
A lapatinib, a neratinib és a tucatinib májproblémákat okozhat. Orvosa vérvizsgálatokat végez a máj működésének ellenőrzésére a kezelés alatt. Azonnal értesítse egészségügyi csapatát, ha májproblémák lehetséges jelei vagy tünetei vannak, például viszkető bőr, a bőr vagy a szem fehér részének sárgulása, sötét vizelet vagy fájdalom a jobb felső hasi területen.
A Fam-trastuzumab deruxtecan (Enhertu) néhány nőnél súlyos tüdőbetegséget okozhat. Bizonyos esetekben ez akár életveszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy azonnal értesítse orvosát vagy ápolóját, ha olyan tünetei vannak, mint köhögés, zihálás, légzési nehézség vagy láz. Ha terhes, nem szabad szednie ezeket a gyógyszereket. Károsíthatják, sőt halált is okozhatnak a magzatnak. Ha teherbe eshet, beszéljen orvosával a hatékony fogamzásgátló használatáról ezeknek a gyógyszereknek a szedése alatt.
Célzott terápia hormonreceptor-pozitív emlőrák esetén
Három emlőrákból körülbelül kettő hormon-pozitív (ösztrogén-receptor-pozitív vagy progeszteron-receptor-pozitív). Az ilyen rákos nőknél a hormonterápiás kezelés gyakran hasznos. Bizonyos célzott terápiás gyógyszerek még hatékonyabbá tehetik a hormonterápiát, bár ezek a célzott gyógyszerek a mellékhatásokat is növelhetik.
CDK4/6 inhibitorok (gátlók)
A palbociclib (Ibrance), a ribociclib (Kisqali) és az abemaciclib (Verzenio) olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a sejt fehérjéit, az úgynevezett ciklin-függő kinázokat (CDK-k), különösen a CDK4-et és a CDK6-ot. Ezeknek a fehérjéknek a blokkolása a hormonreceptor-pozitív emlőrákos sejtekben segít megakadályozni a sejtek osztódását. Ez lelassíthatja a rák növekedését.
Ezeket a gyógyszereket előrehaladott hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákban szenvedő nők számára engedélyezték, és tablettákként, általában naponta egyszer vagy kétszer szedik őket.
Ezeket a gyógyszereknek különböző módon lehet alkalmazni.
- A három gyógyszer bármelyike adható egy aromatáz-gátlóval vagy fulvestranttal együtt azoknak a nőknek, akik menopauzán estek át.
- E három gyógyszer bármelyike adható fulvesztranttal vagy aromatáz-gátlóval azoknak a nőknek is, akiknek még mindig rendszeres a menstruációja (premenopauzális) vagy szinte menopauza alatt vannak (perimenopauzális). Ezeknek a nőknek azonban olyan gyógyszereket is kell alkalmazniuk, mint például a luteinizáló hormon-felszabadító hormon (LHRH) analógjai, amelyek megakadályozzák a petefészkek ösztrogéntermelését.
- Az abemaciclib önmagában is alkalmazható olyan nőknél, akiket korábban hormonterápiával és kemoterápiával kezeltek.
A leggyakoribb mellékhatások az alacsony vérsejtszám és a fáradtság. Hányinger és hányás, szájfekély, hajhullás, hasmenés és fejfájás ritkább mellékhatás. A nagyon alacsony fehérvérsejtszám növelheti a súlyos fertőzés kockázatát. Ritka, de lehetséges életveszélyes mellékhatás a tüdőgyulladás.
mTOR inhibitor
Az Everolimus (Afinitor) egy célzott gyógyszer, amely mTOR inhibitor néven ismert. Blokkolja a sejtekben lévő mTOR fehérjét, amely általában segíti a növekedést és az osztódást. Az Everolimus szintén megakadályozhatja a daganatokban az új erek kialakulását, ami hozzájárulhat növekedésük korlátozásához. Az emlőrák kezelésében úgy tűnik, hogy ez a gyógyszer segíti a hormonterápiás gyógyszerek jobb működését.
Ezt a gyógyszert olyan nőknél alkalmazzák, akik menopauzán estek át és előrehaladott hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákban szenvednek. Az aromatáz gátló exemesztánnal (Aromasin) együtt alkalmazzák olyan nőknél, akiknek rákos megbetegedéseit letrozollal vagy anastrozollal kezeltek (vagy ha a rák nem sokkal azután kezdődött, hogy az ilyen gyógyszerekkel való kezelést abbahagyták).
Az Everolimus egy tabletta, amelyet naponta egyszer vesznek be.
Az Everolimusz gyakori mellékhatásai a szájüregi sebek, hasmenés, émelygés, gyengeség vagy fáradtság érzése, alacsony vérkép, légszomj és köhögés. Az Everolimus emelheti a vér lipidtartalmát (koleszterin és trigliceridek) és a vércukorszintet is, ezért orvosa rendszeresen ellenőrzi vérképét a gyógyszer szedése alatt. Ez növelheti a súlyos fertőzések kockázatát is, ezért orvosa szorosan figyelni fogja Önt a fertőzésre.
PI3K inhibitor (gátló)
Az Alpelisib (Piqray) egy célzott gyógyszer, amelyet PI3K-gátlóként ismerünk. Blokkolja a PI3K fehérje egy formáját a rákos sejtekben, ami megakadályozhatja növekedésüket. Ezt a gyógyszert a fulvestránttal együtt lehet alkalmazni olyan előrehaladott hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákban szenvedő, posztmenopauzás nők kezelésében, akiknek PIK3CA génmutációja van, és amely daganat az aromatáz-gátlókkal végzett kezelés alatt vagy után tovább nőtt. Az emlőrákok kb. 30-40%-a mutált PIK3CA génnel rendelkezik. Orvosa megvizsgálja a vérét vagy daganatát ezen mutáció szempontjából, mielőtt elkezdi kezelni ezt a gyógyszert.
Ezt a gyógyszert egy tabletta formájában kell szedni, naponta egyszer.
Mellékhatások lehetnek a magas vércukorszint, a vese-, máj- vagy hasnyálmirigy-problémák jelei, hasmenés, kiütés, alacsony vérkép, hányinger és hányás, fáradtság, csökkent étvágy, szájfájdalmak, fogyás, alacsony kalciumszint, véralvadási problémák, és hajhullás. Nagyon súlyos bőrreakciók, például hámlással és hólyagosodással járó kiütések lehetségesek, amit jelenteni kell az orvosnak. Azoknál a betegeknél, akiknek anamnézisében súlyos bőrreakciók vannak, az alpelisib szedése előtt tájékoztatni kell kezelőorvosukat.
Célzott terápia BRCA génmutációval rendelkező nők számára
Az olaparib (Lynparza) és a talazoparib (Talzenna) PARP-gátlóként ismert gyógyszerek. A PARP fehérjék általában segítenek a sejtekben lévő sérült DNS helyreállításában. A BRCA gének (BRCA1 és BRCA2) szintén segítenek a DNS helyreállításában (kissé más módon), de az egyik ilyen gén mutációi megakadályozhatják ennek bekövetkezését. A PARP-gátlók a PARP fehérjék blokkolásával működnek. Mivel a mutált BRCA génnel rendelkező tumorsejteknek már gondjaik vannak a sérült DNS helyreállításával, a PARP fehérjék blokkolása gyakran e sejtek halálához vezet.
Az olaparib és a talazoparib áttétes, HER2-negatív emlőrák kezelésére alkalmazható BRCA mutációval rendelkező nőknél, akik már kemoterápiában részesültek. Az olaparib olyan nőknél is alkalmazható, akik már részesültek hormonterápiában, ha a rákjuk hormonreceptor-pozitív. Az emlőrákban szenvedő nőknek csak kis részében található mutált BRCA gén, amellyel született, és amely a test összes sejtjében található (szemben a szerzett génmutációval, ami csak a rákos sejtekben található meg). Ha nem ismert, hogy BRCA-mutációja van, orvosa megvizsgálja a vérét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy van-e, mielőtt elkezdi kezelni ezt a gyógyszert.
Ezeket a gyógyszereket tablettákban kell szedni, és naponta kétszer kell bevenni.
Mellékhatások lehetnek hányinger, hányás, hasmenés, fáradtság, étvágytalanság, ízváltozások, alacsony vörösvértestszám (vérszegénység), alacsony vérlemezkeszám, alacsony fehérvérsejtszám, hasi fájdalom, valamint izom- és ízületi fájdalom. Ritkán néhány PARP-gátlóval kezelt embernél vérrák alakult ki, például mielodiszplasztikus szindróma vagy akut mieloid leukémia (AML).
Célzott terápia hármas-negatív emlőrák esetén
Hármas-negatív emlőrákban a rákos sejtekben nincsenek ösztrogén vagy progeszteron receptorok, és nem is termelnek túl sokat a HER2 fehérjéből.
Antitest-gyógyszer konjugátum
Az antitest-gyógyszer konjugátum (ADC) egy kemoterápiás gyógyszerhez kapcsolt monoklonális antitest.
Sacituzumab govitecan (Trodelvy): Ennek az ADC-nek a monoklonális antitest része az emlőrákos sejteken a Trop-2 fehérjéhez kapcsolódik, és a kemót közvetlenül hozzájuk juttatja. (A Trop-2 egy olyan fehérje, amelyből egyes emlőrákos sejtek túl sokat termelnek. A Trop-2 hatására az emlőrák sejtjei agresszíven növekednek és terjednek.) Ez az antitest-gyógyszer konjugátum önmagában is alkalmazható a TNBC kezelésére, amely áttétet adott a test egy másik részén, miután legalább két másik kemoterápiát kipróbáltak. Ezt a gyógyszert 2 hétig adják vénába, majd egy hét szünet után újraindítják.
A gyógyszer néhány gyakori mellékhatása az émelygés, hányás, hasmenés, székrekedés, fáradtságérzés, kiütés, étvágytalanság, hajhullás, alacsony vörösvértestszám és hasfájás. Nagyon alacsony fehérvérsejtszám és súlyos hasmenés is előfordulhat a reakcióval együtt, amikor a gyógyszert beadják. Az allergiás reakció esélyének csökkentésére szolgáló gyógyszereket általában ezzel a gyógyszerrel történő kezelés előtt adják.
