Célzott terápia petefészekrák esetén

A célzott terápia egy olyan típusú rákkezelés, amely gyógyszereket használ a rákos sejtek azonosítására és megtámadására, miközben a normális sejteket alig károsítja. Ezek a terápiák megtámadják a rákos sejtek belső működését – a programot, amely különbséget tesz a normál, egészséges sejtek között. A célzott terápiák minden típusa másképp működik, de mindegyik megváltoztatja a rákos sejtek növekedésének, osztódásának, javításának vagy más sejtekkel való kölcsönhatásának módját.

Bevacizumab

A bevacizumab (Avastin) az angiogenezis-gátlónak nevezett gyógyszerek osztályába tartozik. A rákos daganat növekedéséhez és elterjedéséhez új ereket kell létrehozniuk önmaguk táplálására, ezt nevezik angiogenezisnek. Ez a gyógyszer kötődik a VEGF nevű fehérjéhez (amely új erek képződését jelzi), és lassítja vagy leállítja a rák növekedését.

Kimutatták, hogy a bevacizumab zsugorítja vagy lassítja az előrehaladott epitheliális petefészekrák növekedését. Úgy tűnik, hogy a bevacizumab még jobban működik, ha kemoterápiával együtt alkalmazzák, és jó eredményeket mutat a daganatok zsugorodásában (vagy a növekedés megállításában). De úgy tűnik, hogy ez nem segíti a nőket a hosszabb életben.

A bevacizumab olaparibdal együtt is adható fenntartó kezelésként olyan nőknél, akiknek a rákja BRCA mutációval vagy genomiális instabilitással rendelkezik, és karboplatint vagy ciszplatint tartalmazó kemoterápiával meglehetősen csökkent.

Ezt a gyógyszert infúzió formájában adják a vénába 2-3 hetente.

A bevacizumab mellékhatásai

Gyakori mellékhatások a magas vérnyomás, fáradtság, vérzés, alacsony fehérvérsejtszám, fejfájás, szájfekély, étvágytalanság és hasmenés. Ritka, de valószínűleg súlyos mellékhatások a vérrögök, a súlyos vérzés, a seb lassú gyógyulása, a vastagbélben kialakuló lyukak (perforációk), valamint a bél és a bőr vagy a hólyag közötti rendellenes kapcsolatok kialakulása (fistulák). Perforáció vagy sipoly előfordulása súlyos fertőzéshez vezethet, és a korrekcióhoz műtétre lehet szükség.

PARP-gátlók

Az Olaparib (Lynparza), a rukaparib (Rubraca) és a niraparib (Zejula) PARP (poli (ADP) -ribóz-polimeráz) inhibitorokként ismert gyógyszerek. A PARP enzimek általában egy útban vesznek részt a sejtekben lévő sérült DNS helyreállításában. A BRCA gének (BRCA1 és BRCA2) szintén részt vesznek a DNS helyreállításának egy másik útvonalában, és ezekben a génekben található mutációk blokkolhatják ezt az utat. A PARP útvonal blokkolásával ezek a gyógyszerek nagyon megnehezítik a kóros BRCA génnel rendelkező tumorsejtek számára a sérült DNS helyreállítását, ami gyakran e sejtek halálához vezet. Ha nem ismert, hogy BRCA mutációval rendelkezik, orvosa tesztelheti a gyógyszerek kezelésének megkezdése előtt.

Ezeket a gyógyszereket naponta szájon át, tabletta vagy kapszula formájában szedik.

Az Olaparibot (Lynparza) és a rukaparibot (Rubraca) előrehaladott petefészekrák kezelésére használják, általában a kemoterápia kipróbálása után. Ezeket a gyógyszereket a BRCA génjeinek egyikében mutációval vagy anélkül mutatott betegeknél lehet alkalmazni.

BRCA mutációval rendelkező nőknél:

  • Az Olaparib alkalmazható olyan előrehaladott petefészekrák kezelésére, amely a ciszplatint vagy karboplatint tartalmazó kemoterápiával végzett első kezelés hatására kisebb lett.
  • Az Olaparib és a rukaparib alkalmazható előrehaladott petefészekrák kezelésére, amelyet korábban 2 vagy 3 kemoterápiás gyógyszerrel kezeltek.
  • Az Olaparib a bevacizumabbal együtt alkalmazható fenntartó kezelésként olyan nőknél, akiknek rákos megbetegedései karboplatint vagy ciszplatint tartalmazó kemoterápiával meglehetősen csökkentek.

BRCA mutáció nélküli nőknél:

  • Ha a tumornak magas a genomiális instabilitási pontszáma (a rákos sejtekben a kóros gének mennyiségét mérő teszt), akkor az olaparib a bevacizumabbal együtt fenntartó kezelésként alkalmazható olyan nőknél, akiknek rákos megbetegedései karboplatint vagy ciszplatint tartalmazó kemoterápiával meglehetősen csökkentek.

BRCA mutációval vagy anélkül rendelkező nőknél:

  • Az Olaparib és a rukaparib használható olyan előrehaladott petefészekrák kezelésére, amely a kezelés után visszatért, majd a ciszplatint vagy karboplatint tartalmazó kemoterápiára reagálva zsugorodott.

Az Olaparib és a rukaparib segíthet meghosszabbítani azt az időt, mielőtt a rák visszatér vagy újra növekedni kezd.

Kimutatták, hogy ezek a gyógyszerek egy ideig elősegítik egyes előrehaladott petefészekrákok csökkenését vagy lassítását.

Eddig azonban nem világos, hogy segíthetnek-e a nők tovább élni.

A niraparib (Zejula) különböző helyzetekben alkalmazható petefészekrák kezelésére.

BRCA génmutációval vagy anélkül élő nőknél:

A niraparib fenntartható kezelésként alkalmazható petefészekrák esetén, ahol a rák ciszplatint vagy karboplatint tartalmazó kemoterápiával csökkent.

BRCA mutációval rendelkező nőknél:

A niraparib alkalmazható előrehaladott petefészekrák kezelésére, miután számos kemoterápiás gyógyszert kipróbáltak BRCA mutáció nélküli nőknél, akiknek azonban a tumorának magas a genomiális instabilitási pontszáma (teszt a rákos sejtekben a kóros gének mennyiségét mérik):

  • A niraparibot előrehaladott petefészekrák kezelésére lehet használni, miután több kemoterápiás gyógyszert kipróbáltak, és ha a rák az utolsó kemoterápia beadása után 6 vagy több hónappal kezdett növekedni

Kimutatták, hogy ezek a gyógyszerek egy ideig elősegítik egyes előrehaladott petefészekrákok csökkenését vagy lassítását. Eddig azonban nem világos, hogy segíthetnek-e a nők tovább élni.

A PARP-gátlók mellékhatásai

Ezen gyógyszerek mellékhatásai lehetnek hányinger, hányás, hasmenés, fáradtság, étvágytalanság, ízváltozások, alacsony vörösvértestszám (vérszegénység), hasi fájdalom, valamint izom- és ízületi fájdalom. Ritkán néhány ilyen gyógyszerrel kezelt betegnél vérrák alakult ki, például myelodysplasticus szindróma vagy akut myeloid leukémia.

A sejteket NTRK génváltozásokkal megcélzó gyógyszerek

Nagyon kevés petefészekráknak vannak változásai az NTRK egyik génjében. Az ilyen génváltozással rendelkező sejtek abnormális sejtnövekedéshez és rákhoz vezethetnek. A Larotrectinib (Vitrakvi) és az entrektinib (Rozlytrek) célzott gyógyszerek, amelyek megállítják az abnormális NTRK gének által termelt fehérjéket. Ezeket a gyógyszereket előrehaladott petefészekrákban szenvedő betegeknél lehet alkalmazni, akiknek a daganata NTRK génváltozással rendelkezik, és más kezelések ellenére is növekszik.

Ezeket a gyógyszereket tablettákként, naponta egyszer vagy kétszer kell bevenni.

Az NTRK génváltozásokat célzó gyógyszerek mellékhatásai

Gyakori mellékhatások a szédülés, fáradtság, émelygés, hányás, székrekedés, súlygyarapodás és hasmenés.

Kevésbé gyakori, de súlyos mellékhatások lehetnek kóros májtesztek, szívproblémák és zavartság.

Scroll to Top