Mivel a kutatók többet megtudtak a limfóma sejtek növekedését elősegítő mutációkról, újabb gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek kifejezetten ezeket a mutációkat célozzák meg. Ezek a célzott gyógyszerek eltérően hatnak a szokásos kemoterápiás gyógyszerektől. Néha akkor működnek, amikor a szokásos kemoterápiás gyógyszerek nem, és gyakran különböző típusú mellékhatásaik vannak.
Proteaszóma-gátlók
Ezek a gyógyszerek úgy működnek, hogy megakadályozzák a sejtekben lévő enzim-komplexeket (proteaszómákat) abban, hogy lebontsák a sejtek osztódásának kordában tartása szempontjából fontos fehérjéket. Gyakrabban myeloma multiplex kezelésére használják, de hasznosak lehetnek a non-Hodgkin limfóma (NHL) egyes típusainak kezelésében is.
A Bortezomib (Velcade) egy proteaszóma inhibitor, amelyet néhány limfóma kezelésére használnak, általában más kezelések kipróbálása után. A bortezomibot infúzió formájában vénába vagy injekció formájában adják be a bőr alá (szubkután), általában hetente kétszer, 2 hétig, majd pihenőidővel.
A mellékhatások hasonlóak lehetnek a szokásos kemoterápiás gyógyszerekhez, beleértve az alacsony vérképet, émelygést, étvágytalanságot és idegkárosodást.
A hiszton-dezacetiláz (HDAC) gátlók
A HDAC-inhibitorok olyan gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják az aktív gének működését azáltal, hogy kölcsönhatásba lépnek a kromoszómák fehérjéivel, az úgynevezett hisztonok.
A Romidepsin (Istodax) mind a perifériás, mind a bőr T-sejtes limfómák kezelésére alkalmazható. Általában legalább egy másik kezelés kipróbálása után adják. Ezt a gyógyszert intravénás infúzió formájában adják be, általában hetente egyszer, 3 hétig egymás után, majd egy hét pihenőidőt.
A mellékhatások általában enyhék, de magukban foglalhatják az alacsonyabb vérsejtszámot és a szívritmusra gyakorolt hatásokat.
A Belinostat (Beleodaq) alkalmazható perifériás T-sejtes limfómák kezelésére, általában legalább egy másik kezelés kipróbálása után. IV infúzió formájában adják, általában naponta 5 napig egymás után, 3 hetente megismételve.
Gyakori mellékhatások: hányinger, hányás, fáradtság és alacsony vörösvértestszám (vérszegénység).
BTK-gátlók
A Bruton-tirozin-kináz (BTK) egy fehérje, amely általában segít egyes limfómasejtek (B-sejtek) növekedésében és túlélésében. Az ezt a fehérjét megcélzó gyógyszerek, amelyek BTK-gátlóként ismertek, hasznosak lehetnek a non-Hodgkin-limfóma bizonyos típusainak kezelésében.
Az Ibrutinib (Imbruvica) blokkolja a BTK fehérjét. Ezt a gyógyszert többféle NHL kezelésére lehet használni, beleértve a köpenysejtes limfómát, a peremzónás limfómát és a kis limfocita limfómát.
Szájon át kapszula formájában, naponta egyszer. Gyakori mellékhatások a hasmenés vagy székrekedés, émelygés és hányás, fáradtság, duzzanat, csökkent étvágy és alacsony vérkép. Ezt a gyógyszert jelenleg más kezelések kipróbálása után engedélyezték, és mostanában tanulmányozták a kezelés korábbi szakaszában történő felhasználásra.
Az acalabrutinib (Calquence) és a zanubrutinib (Brukinsa) egyéb gyógyszerek, amelyek blokkolják a BTK-t. A köpenysejtes limfóma kezelésére használják őket, miután legalább egy másik kezelést kipróbáltak. Ezeket a gyógyszereket szájon át kapszulák formájában, naponta kétszer.
Gyakori mellékhatások a fejfájás, hasmenés, zúzódások, fáradtság, izomfájdalom, köhögés, kiütés és alacsony vérkép. Súlyosabb mellékhatások lehetnek vérzés (vérzés), fertőzések és szabálytalan szívverés (pitvarfibrilláció).
A PI3K inhibitorok
A foszfatidil-inozitol-3-kinázok (PI3K-k) egy olyan fehérjecsalád, amely olyan jeleket küld a sejtekben, amelyek befolyásolhatják a sejtek növekedését. Az ezeket a fehérjéket megcélzó gyógyszerek, amelyek PI3K-gátlóként ismertek, hasznosak lehetnek a non-Hodgkin-limfóma bizonyos típusainak kezelésében.
Az idelalisib (Zydelig) blokkolja a PI3K-delta fehérjét. Ez a gyógyszer alkalmazható follikuláris limfóma vagy kicsi limfocita limfóma kezelésére, általában más kezelések kipróbálása után.
Naponta kétszer pirulaként szedik. Gyakori mellékhatások a hasmenés, láz, fáradtság, émelygés, köhögés, tüdőgyulladás, hasi fájdalom, hidegrázás, kiütés és alacsony vérkép. Ritkábban súlyosabb mellékhatások is előfordulhatnak.
A kopanlisib (Aliqopa) egy másik gyógyszer, amely blokkolja a PI3K-t. Használható follikuláris limfóma kezelésére, jellemzően más kezelések kipróbálása után. Vénás infúzióként adják, általában hetente egyszer, 3 hétig, majd egy hét pihenőidő.
Gyakori mellékhatások a magas vércukorszint, émelygés, hasmenés, gyengeség érzés, magas vérnyomás, alacsony fehérvérsejtszám (fokozott fertőzésveszély) és alacsony vérlemezke-szint (fokozott véraláfutások vagy vérzések kockázata). A kevésbé gyakori mellékhatások közé tartoznak a fertőzések, a tüdő gyulladása és a súlyos bőrreakciók.
A duvelisib (Copiktra) blokkolja a PI3K-delta és PI3K-gamma fehérjéket. Ez a gyógyszer alkalmazható follikuláris limfóma vagy kicsi limfocita limfóma kezelésére, általában más kezelések kipróbálása után. Ez egy tabletta naponta kétszer.
Gyakori mellékhatások a hasmenés, láz, fáradtság, émelygés, köhögés, tüdőgyulladás, hasi fájdalom, ízületi/izomfájdalom és kiütés. Alacsony vérkép, beleértve az alacsony vörösvértestszámot (vérszegénység) és bizonyos fehérvérsejtek alacsony szintjét (neutropenia) is. Ritkábban súlyosabb mellékhatások jelentkezhetnek, mint például májkárosodás, súlyos hasmenés, tüdőgyulladás (tüdőgyulladás), súlyos allergiás reakciók és súlyos bőrproblémák.
Az Umbralisib (Ukoniq) blokkolja a PI3K-delta fehérjét (valamint néhány más kináz fehérjét). Ez a gyógyszer alkalmazható marginális zóna limfóma vagy follikuláris limfóma kezelésére, általában más kezelések kipróbálása után. Naponta egyszer tabletta formájában szedik.
Gyakori mellékhatások a hasmenés, fáradtság, hányinger vagy hányás, étvágytalanság, légúti fertőzések, hasi fájdalom, ízületi/izomfájdalom és kiütés. Az alacsony vérkép, beleértve az egyes fehérvérsejtek alacsony szintjét (neutropenia) és az alacsony vérlemezkeszint is, szintén gyakori. Ritkábban fordulhatnak elő súlyosabb mellékhatások, például májkárosodás, súlyos hasmenés, súlyos fertőzések és súlyos bőrproblémák.
EZH2 inhibitor
A tazemetostat (Tazverik) úgy működik, hogy megcélozza az EZH2-t, egy metil-transzferáz néven ismert fehérjét, amely általában segíti egyes rákos sejtek növekedését. Ezt a gyógyszert alkalmazhatjuk follikuláris limfómák kezelésére EZH2 génmutációval, más kezelések kipróbálása után. A Tazemetostat EZH2 mutáció nélküli follikuláris limfómák kezelésére is használható, ha más jó kezelési lehetőség nem áll rendelkezésre. Ezt a gyógyszert tabletta formájában szokták bevenni, általában naponta kétszer.
A gyógyszer leggyakoribb mellékhatásai közé tartozik a csont- és izomfájdalom, fáradtságérzet, hányinger, hasi fájdalom és megfázásszerű tünetek. A tazemetosztát növelheti bizonyos típusú vérrák kialakulásának kockázatát is.
Sejtmag export-gátló
A sejtmag magában foglalja a sejt legfontosabb anyagainak nagy részét, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a sejt működjön és életben maradjon. Az XPO1 nevű fehérje segít a többi fehérje eljuttatásában a sejtmagból a sejt más részeibe, hogy működőképes maradjon.
A selinexor (Xpovio) sejtmag export gátlóként ismert gyógyszer. Úgy működik, hogy blokkolja az XPO1 fehérjét. Amikor a diffúz nagy B-sejtes limfóma (DLBCL) sejt nem tudja elmozdítani a fehérjéket a magján kívül, a limfóma sejt elpusztul.
Ezt a gyógyszert olyan DLBCL-ben szenvedő embereknél alkalmazzák, akiknek a rákja kiújult, vagy már kezelték, és már nem reagál legalább 2 másik DLBCL gyógyszerre.
Ez egy tabletta, amelyet minden hét első és harmadik napján bevesznek.
Gyakori mellékhatások a fáradtságérzet, hányinger, hasmenés, étvágytalanság, fogyás, hányás, székrekedés és láz. Egyéb súlyosabb mellékhatások lehetnek az alacsony vérlemezkeszám, alacsony fehérvérsejtszám, alacsony vér-nátriumszint, fertőzés, szédülés és súlyosabb emésztőrendszeri tünetek.
