Felismerés és diagnózis

A rák korai felismerése gyakran több kezelési lehetőséget kínál. Néhány korai daganatos betegségnek lehetnek olyan tünetei, amelyek észrevehetők, de ez nem mindig van így.

Korán felismerhető a petefészekrák?

A petefészekráknak csak mintegy 20%-a található meg korai stádiumban. Amikor a petefészekrák korán kiderül, a betegek körülbelül 94%-a több mint 5 évig él túl a diagnózist követően.

A petefészekrák korai felismerésének módjai

Rendszeres nőgyógyászati vizsgálat

A kismedencei vizsgálat során az egészségügyi szakember megvizsgálja a petefészkeket és a méhet, hogy a mérete, alakja és állaga megfelelő-e. A kismedencei vizsgálat azért lehet hasznos, mert korai stádiumban felismerhetnek néhány nőgyógyászati rákot, de a legtöbb korai petefészek-daganatot nehéz vagy lehetetlen kitapintani. A medencei vizsgálatok azonban segíthetnek más rákos megbetegedések vagy rendellenességek megtalálásában. A nőknek meg kell beszélniük orvosukkal a vizsgálatok szükségességét.

A méhnyakrák esetében alkalmazott szűrővizsgálatok, például a Pap-teszt vagy a HPV (humán papillomavírus) teszt nem hatékony vizsgálat a petefészekrák felismerése szempontjából. A petefészekrákokat ritkán találják meg Pap-teszteken keresztül, és amikor igen, akkor már általában előrehaladott stádiumban vannak.

Forduljon orvoshoz, ha tünetei vannak

A petefészkek korai rákos megbetegedései gyakran nem okoznak tüneteket. A petefészekrák tüneteit más, kevésbé súlyos állapotok is okozhatják. Mire a petefészekrákot e tünetek lehetséges okának tekintik, általában már elterjedt. A petefészekrák egyes típusai gyorsan átterjedhetnek a közeli szervekre is. A tünetekre való gyors figyelem javíthatja a korai diagnózis és a sikeres kezelés esélyeit. Ha a petefészekrák tüneteihez hasonló tünetei vannak, szinte naponta jelentkeznek, több mint néhány hétig, azonnal jelezze az egészségügyi szakembernek.

A petefészekrák szűrővizsgálatai

A szűrővizsgálatokat és teszteket olyan betegségek kimutatására használják, aminek nincsenek tünetei. (Például a mammográfia gyakran kimutathatja az emlőrákot a legkorábbi stádiumában, még mielőtt az orvos kitapintaná a rákot.)

Nagyon sok kutatást végeztek a petefészekrák szűrővizsgálatának kidolgozására, de eddig nem jártak túl sok sikerrel. A petefészekrák szűrésére leggyakrabban használt 2 vizsgálat a transzvaginalis ultrahang és a CA-125 vérvizsgálat (a teljes kismedencei vizsgálat mellett).

  • A transzvaginális ultrahang egy olyan vizsgálat, amely hanghullámok segítségével vizsgálja meg a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket, ultrahangos pálcát helyezve a hüvelybe. Segíthet a petefészekben található sűrű tömeg (tumor) megtalálásában, bár az eljárás valójában nem tudja megmondani, hogy a tömeg rákos vagy jóindulatú. Amikor szűrésre használják, a talált tömegek többsége nem bizonyosul rákosnak.
  • A CA-125 vérvizsgálat a CA-125 nevű fehérje mennyiségét méri a vérben. Sok petefészekrákban szenvedő nőnél magas a CA-125 szint. Ez a teszt hasznos lehet tumormarkerként a már diagnosztizált, petefészekrákban szenvedő nők kezelésének elősegítésében, mert a kezelés hatására a magas szint gyakran csökken. De a CA-125 szintjének ellenőrzése a petefészekrák kiszűrésében nem bizonyult olyan hasznosnak. Ennek a tesztnek a petefészekrák-szűrésre történő alkalmazásának problémája az, hogy a CA-125 magas szintjét gyakrabban olyan általános állapotok okozzák, mint az endometriózis és a kismedencei gyulladás. Emellett nem mindenkinek emelkedik meg a CA-125 szintje, akinek petefészek rákja van. Ha valakinek, akiről nem ismert, hogy petefészekrákja van, kóros a CA-125 szintje, az orvos megismételheti a tesztet (hogy megbizonyosodjon az eredmény megfelelőségéről), és fontolóra veheti a transzvaginális ultrahangvizsgálat elrendelését.

A petefészekrák szűrésének jobb módszereit még kutatják, de jelenleg nincs megbízható szűrővizsgálat. Remélhetőleg a szűrővizsgálatok javítása végül kevesebb petefészekrákos halálhoz vezet.

Ha átlagos kockázatnak van kitéve

Nincsenek ajánlott szűrővizsgálatok a petefészekrák esetében azoknál a nőknél, akiknek nincsenek tüneteik, és nincsenek kitéve a petefészekrák kialakulásának nagy kockázatára. A petefészekrák átlagos kockázatának kitett nőknél végzett vizsgálatokban a transzvaginális ultrahang és a CA-125 alkalmazása szűrővizsgálatokhoz és néha több műtéthez vezetett, de nem csökkentette a petefészekrák okozta halálozások számát. Emiatt egyetlen nagyobb orvosi vagy szakmai szervezet sem javasolja ezen vizsgálatok rendszeres alkalmazását a petefészekrák szűrésére átlagos kockázatú nőknél.

Ha nagy a kockázata

Egyes szervezetek szerint a transzvaginális ultrahang és a CA-125 felajánlható olyan nők szűrésére, akiknek örökletes genetikai szindróma, például Lynch-szindróma, BRCA-génmutációk vagy az emlő- és petefészekrák erős családi kórtörténete miatt magas a petefészekrák kockázata. Ennek ellenére még ezeknél a nőknél sem bizonyított, hogy ezeknek a teszteknek a szűrésére történő alkalmazása csökkenti a petefészekrákban való haláluk esélyét.

Csírasejt- / stromális daganatok szűrővizsgálatai

Csírasejt- vagy stromadaganatokra vonatkozóan nincsenek ajánlott szűrővizsgálatok. Néhány csírasejtes rák bizonyos fehérjemarkereket, például emberi koriongonadotropint (HCG) és alfa-fetoproteint (AFP) szabadít fel a vérbe. Miután ezeket a daganatokat műtéttel és kemoterápiával kezelték, ezeknek a markereknek a vérvizsgálatával fel lehet deríteni, hogy működik-e a kezelés, vagy, hogy a rák kiújult-e.