Korán megtalálható a veserák?
Sok veserákot meglehetősen korán tudnak felismerni, amíg a rák csak a vesére korlátozódik, más esetekben azonban előrehaladottabb stádiumban ismerik fel a betegséget. Ennek több oka is van:
- Ezek a rákok néha nagyra nőhetnek anélkül, hogy bármilyen fájdalmat vagy más problémát okoznának.
- Mivel a vese mélyen a test belsejében van, a fizikális vizsgálat során a kisebb vese daganatok nem láthatók és nem kitapinthatók.
- Nincsenek ajánlott szűrővizsgálatok veserák esetén azoknál az embereknél, akiknek nem tartoznak nagyobb kockázati csoportba. Ennek az az oka, hogy nincs olyan vizsgálat, amely csökkentené a veserákos halálozás teljes kockázatát.
A veserák átlagos kockázatának kitett emberek számára
Egyes vizsgálatok korán megállapíthatnak néhány veserákot, de ezek közül egyik sem ajánlott az átlagos kockázatú emberek veserákjának szűrésére.
A rutin vizeletvizsgálat, amely néha a teljes orvosi kivizsgálás része, kis mennyiségű vért találhat a korai veserákos betegek vizeletében. De a veserákon kívül sok minden más okozza a vért a vizeletben, beleértve a húgyúti fertőzéseket, a hólyagfertőzéseket, a hólyagrákot és a jóindulatú (nem rákos) vesebetegségeket, például a veseköveket. Néha a veserákos betegeknél addig nincs vér a vizeletben, amíg a rák nem nő elég nagyra, és esetlegesen átterjedt a test más részeire.
Az olyan képalkotó vizsgálatok, mint a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), gyakran kisméretű veserákokat találhat, de ezek a vizsgálatok drágák. Az ultrahang olcsóbb, és néhány korai veserákot is képes észlelni. Ezeknek a vizsgálatoknak az egyik problémája, hogy nem mindig tudják megkülönböztetni a jóindulatú daganatokat a kis vesesejtes karcinómáktól. Gyakran előfordul, hogy a veserákokat véletlenül találják meg valamilyen más betegség vagy tünet képalkotó tesztje során.
Ezek a rákos megbetegedések általában nem okoznak fájdalmat vagy egyéb tüneteket. Ezeknek a veserákoknak a túlélési aránya nagyon magas, mivel általában nagyon korai stádiumban találhatók meg.
A megnövekedett veserák kockázatú emberek számára
Azok az emberek, akiknek bizonyos örökletes betegségei vannak, például von Hippel-Lindau betegség, nagyobb a veserák kockázata. Az orvosok gyakran javasolják ezeknek az embereknek, hogy fiatalabb korban rendszeresen végezzenek képalkotó vizsgálatokat, például CT-, MRI- vagy ultrahangvizsgálatokat a vesedaganatok keresése érdekében. Azokat a veserákokat, amelyeket korán felismernek, gyakran jól lehet gyógyítani.
Fontos, hogy elmondja orvosának, ha valamelyik családtagjának (vér szerinti rokon) veserákja van vagy volt, főleg fiatalabb korban, vagy ha diagnosztizálták a rákhoz kapcsolódó örökletes állapotot, például von Hippel-Lindau betegséget. Orvosa javasolhatja, hogy vegye fontolóra a genetikai tanácsadást és tesztet annak megállapítására, hogy az Ön esetében fennáll-e ilyen állapot.
A genetikai tesztek elvégzése előtt fontos, hogy beszéljen egy genetikai tanácsadóval, hogy megértse, mit tudnak a tesztek elmondani – és mit nem – és mit jelentenek az eredmények. A genetikai tesztek azt a génmutációt keresik, amely ezeket a körülményeket okozza a DNS-ben. Ezeket az örökletes állapotok diagnosztizálására használják, nem magát a veserákot keresik. Megnövekedhet a rák kialakulásának kockázata, ha ezen állapotok valamelyike fennáll, de ez nem jelenti azt, hogy veserákja van (vagy biztosan kialakul).
Egyes orvosok azt is javasolják, hogy a hosszú távú dialízissel kezelt vesebetegségben szenvedők, vagy azok, akiknek a veséjükben korábban besugárzás volt, rendszeres vizsgálatokat végezzenek a veserák felkutatására.
