A daganatok korai felismerése gyakran több kezelési lehetőséget kínál. Néhány korai daganatnak lehetnek olyan jelei és tünetei, amelyek észrevehetők, de ez nem mindig van így.

Korán megtalálhatók-e a felnőttek agy- és gerincvelői daganatai?

Jelenleg nincsenek széles körben ajánlott tesztek, vizsgálatok az agy és a gerincvelő daganatok szűrésére. (A szűrés olyan betegség tesztelését jelenti, aminek nincsenek látható tünetei.) A legtöbb agydaganatot akkor találják meg, amikor egy személy orvoshoz fordul a tünetei miatt.

Az agy- vagy gerincvelő-daganatos betegek életkilátásai a leggyakrabban a koruktól, a daganat típusától és lokációjától függenek, nem pedig attól, hogy milyen korán észlelik. De mint minden betegségnél, valószínűleg a korábbi felismerés és kezelés is hasznos.

Örökölt szindrómás emberek

Bizonyos örökletes szindrómákban (például neurofibromatosis vagy tuberous sclerosis) szenvedő emberek számára, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek az agydaganatokra nézve, az orvosok gyakran javasolják a gyakori fizikai vizsgálatokat és más vizsgálatokat, már a fiatal korban. Bizonyos esetekben ezek a tesztek még akkor is képesek kimutatni olyan daganatokat, amelyek még kicsik. Nem biztos, hogy az összes ilyen szindrómához kapcsolódó daganatot azonnal kezelni kell, de a korai felismerés segíthet az orvosoknak a megfigyelésben, hogy gyorsan kezelhetők legyenek, ha növekedni kezdenek vagy problémákat okoznak.

A felnőtt agy- és gerincvelő daganatok jelei és tünetei

Sokféle, különböző típusú daganat indulhat el az agyban vagy a gerincvelőben. Ezek a daganatok különböző jeleket és tüneteket okozhatnak, attól függően, hogy hol helyezkednek el és milyen gyorsan növekednek.

Az agy- vagy gerincvelő-daganatok jelei és tünetei fokozatosan alakulnak ki és súlyosbodhatnak az idő múlásával, vagy hirtelen is megjelenhetnek, például roham esetén.

Általános tünetek

Az agy bármely részében lévő daganatok növelhetik a koponyán belüli nyomást (koponyaűri nyomás). Ennek oka lehet magának a tumornak a növekedése, az agy duzzanata vagy a liquor áramlásának elzáródása. A megnövekedett nyomás olyan általános tünetekhez vezethet, mint:

• Fejfájás.
• Hányinger.
• Hányás.
• Homályos látás.
• Egyensúly problémák.
• A személyiség vagy a viselkedés megváltozik.
• Rohamok.
• Álmosság vagy akár kóma.

Az idővel egyre súlyosbodó fejfájás az agydaganatok gyakori tünete, a betegek körülbelül felénél fordul elő. (Természetesen a legtöbb fejfájást nem daganatok okozzák.)

Az agydaganatos emberek fele valamikor görcsrohamot kap. A roham típusa a daganat helyétől függ. Néha ez az agydaganat első jele, de így is csak 10-ből kevesebb, mint 1 esetben fordul elő, hogy a rohamot agydaganat okozza.

Az agy, vagy a gerincvelő különböző részein kifejlődő daganatok tünetei

Az agy vagy a gerincvelő különböző részeiben található daganatok különböző tüneteket okozhatnak. Ezeket a tüneteket bármely rendellenesség okozhatja az adott helyen – ezek a tünetek nem mindig jelentik azt, hogy egy személynek agy- vagy gerincvelői daganata van.

• A nagyagyban lévő, a mozgást vagy érzést szabályozó részekben lévő daganatok a test egy részének gyengeségét vagy zsibbadását okozhatják, gyakran csak az egyik oldalon.
• A nagyagy beszédért felelős részein vagy annak közelében lévő daganatok problémákat okozhatnak a beszéddel vagy akár a szavak megértésével.
• A kisagy elülső részén található daganatok néha befolyásolhatják a gondolkodást, a személyiséget és a beszédet.
• Ha a daganat a kisagyban van (az agy alsó, hátsó része, amely ellenőrzi a koordinációt), akkor egy személynek problémái lehetnek a járással; a kéz, kar, láb és lábfej pontos mozgásának problémái; a szemmozgások nyelési vagy szinkronizálási problémái; és a beszédritmus változásai.
• A nagyagy hátsó részében vagy az agyalapi mirigy, a látóideg vagy bizonyos más koponyaidegek körüli daganatok látási problémákat okozhatnak.
• A más koponyaidegekben vagy azok közelében lévő daganatok halláskárosodáshoz vezethetnek (az egyik vagy mindkét fülben), egyensúlyi problémákhoz, egyes arcizmok gyengeségéhez, arczsibbadáshoz vagy fájdalomhoz vagy nyelési nehézségekhez vezethetnek.
• A gerincvelő daganatai zsibbadást, gyengeséget vagy a koordináció hiányát okozhatják a karokban és/vagy a lábakban (általában a test mindkét oldalán), valamint mirigy- vagy bélproblémákat okozhatnak.

Az agy néhány más szerv működését is szabályozza, beleértve a hormontermelést is, így az agydaganatok sok más, itt fel nem sorolt tünetet is okozhatnak.

A fenti tünetek közül egy vagy több nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinek agy- vagy gerincvelői daganata van. Mindezeknek a tüneteknek más okai is lehetnek. Ennek ellenére, ha ezek a tünetek bármelyike fennáll, különösen, ha idővel nem múlnak el vagy súlyosbodnak, keresse fel orvosát, hogy az ok megtalálható és kezelhető legyen, ha szükséges.

Agy- és gerincvelő daganatok vizsgálata felnőtteknél

Az agy- és gerincvelő-daganatokat általában a jelentkező jelek vagy tünetek miatt fedezik fel. Daganat gyanúja esetén vizsgálatokra lesz szükség a diagnózis megerősítéséhez.

Orvostörténet és fizikális vizsgálat

Ha a jelek vagy tünetek arra utalnak, hogy agy- vagy gerincvelői daganata van, orvosa megkérdezi a kórtörténetét, összpontosítva a tüneteire és azok kezdetére. Az orvos az agy és a gerincvelő működését is ellenőrzi, például reflexek, izomerő, látás, szem- és szájmozgás, koordináció, egyensúly és éberség tesztelésével.

Ha a vizsgálat eredménye kóros tüneteket állapít meg, ideggyógyászhoz fordulhat (az idegrendszeri betegségek gyógykezelésére szakosodott orvoshoz) vagy idegsebészhez (az idegrendszeri betegségek sebészi kezelésére szakosodott orvoshoz), aki részletesebb neurológiai vizsgálatokat és más vizsgálatokat is elrendelhet.

Képalkotó vizsgálatok

Orvosa egy vagy több képalkotó vizsgálatot rendelhet el. Ezek a vizsgálatok röntgensugarakat, erős mágneseket vagy radioaktív anyagokat használnak az agyról és a gerincvelőről készülő képfelvételek elkészítéséhez.

A mágneses rezonancia képalkotást (MRI) és a számítógépes tomográfiát (CT) használják leggyakrabban agyi betegségek felkutatására. Ezek a vizsgálatok szinte mindig kimutatják az agydaganatot, ha van ilyen. Az orvosok gyakran képet kaphatnak arról is, hogy milyen típusú daganat lehet, annak alapján, hogy hogyan néz ki és hol van az agyban.

Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat

Az MRI-vizsgálatok nagyon jók az agy és a gerincvelő megtekintésére, és ezeken a területeken tartják a legjobb módszernek a daganatok keresésére. Az általuk nyújtott képek általában részletesebbek, mint a CT-vizsgálatok képei. De nem érzékelik a koponya csontjait olyan jól, mint a CT-vizsgálatok, ezért előfordulhat, hogy nem mutatják a daganatok koponyára gyakorolt hatását.

Az MRI-vizsgálatok rádióhullámokat és erős mágneseket használnak (röntgen helyett) a képek elkészítéséhez. A gadolinium nevű kontrasztanyagot a vizsgálat előtt a vénába fecskendezhetik, hogy jobban lássák a részleteket.

Az MRI speciális típusai hasznosak lehetnek bizonyos esetekben:

Mágneses rezonancia angiográfia (MRA) és mágneses rezonancia venográfia (MRV): Az MRI ezen speciális típusai felhasználhatók az agyi erek megtekintésére. Ez nagyon hasznos lehet a műtét előtt, hogy segítsen a sebésznek megtervezni a műtétet.

Mágneses rezonancia spektroszkópia (MRS): Ez a vizsgálat elvégezhető egy MRI részeként. Biokémiai változásokat mér az agy egy területén (grafikonszerű eredményekben jelenik meg, amelyeket spektrumnak nevezünk, bár alapképek is készíthetők). Ha összehasonlítjuk a daganat eredményeit a normál agyszövet eredményével, ez néha segíthet meghatározni a daganat típusát (vagy annak valószínűségét, hogy milyen gyorsan nő), bár a pontos diagnózis felállításához gyakran még mindig szükség van a daganat biopsziájára. Az MRS-t a kezelés után is fel lehet használni annak megállapításához, hogy egy másik teszten továbbra is rendellenesnek látszó terület marad-e daganat, vagy valószínűbb, hogy hegszövet.

Mágneses rezonancia perfúzió: Ehhez a perfúziós MRI néven is ismert teszthez kontrasztfestéket injektálnak gyorsan a vénába. Ezután egy speciális típusú MR képet kapnak, hogy megvizsgálják az agy és a tumor különböző részein átmenő vér mennyiségét. A daganatok gyakran nagyobb vérellátással rendelkeznek, mint az agy normális területei. Egy gyorsabban növekvő daganatnak több vérre lehet szüksége.

A perfúziós MRI segítségével az orvosok képet kaphatnak a biopszia készítésének legjobb helyéről. A kezelés után is fel lehet használni, hogy segítsen megállapítani, hogy a még rendellenesnek tűnő terület a megmaradt daganat-e, vagy valószínűbb, hogy hegszövet.

Funkcionális MRI (fMRI): Ez a teszt apró véráramlási változásokat keres az agy aktív részében. Fel lehet használni annak meghatározására, hogy az agy mely része kezeli a funkciót, például a beszédet, gondolatot, észlelést vagy mozgást. Az orvosok ezt használhatják annak meghatározásában, hogy az agy mely részeit kerüljék el a műtét vagy a sugárterápia tervezésénél.

Ez a teszt hasonlít a szokásos MRI-hez, azzal a különbséggel, hogy a beolvasás közben konkrét feladatokat (például egyszerű kérdések megválaszolását vagy ujjainak mozgatását) kell megkérnie.

Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat

A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével részletes keresztmetszeti képeket készít az agyáról és a gerincvelőről (vagy a test más részeiről). A rendes röntgentől eltérően a CT-vizsgálat részletes képeket készít a test lágyrészeiről.

A CT-vizsgálatokat nem használják olyan gyakran, mint az MRI-vizsgálatokat, amikor agy- vagy gerincvelői daganatokat vizsgálnak, de bizonyos esetekben hasznosak lehetnek. Akkor alkalmazhatók, ha az MRI nem választható (például nagyon túlsúlyos embereknél vagy olyanoknál, akik félnek a zárt terektől). A CT-vizsgálatok a tumor közelében lévő csontstruktúrákat nagyobb részletességét is mutatják.

Az MRI-hez hasonlóan előfordulhat, hogy a vizsgálat előtt egy kontrasztos festék injekciót kap. Ez segít jobban körvonalazni a jelen lévő tumorokat.

CT-angiográfia (CTA): Ehhez a vizsgálathoz kontrasztanyagot injektálnak intravénásan, miközben a beteg a CT-szkennerben fekszik. A beolvasás részletes képeket készít az agyban lévő erekről, amelyek segíthetnek az orvosoknak a műtét megtervezésében. A CT angiográfia egyes esetekben jobb részleteket szolgáltathat a daganatban és annak körüli erekről, mint az MR angiográfia.

Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat

PET-vizsgálat céljából enyhén radioaktív anyagot (általában olyan típusú cukrot, FDG néven) injektálnak, amely főleg a tumorsejtekben gyűlik össze. Ezután egy speciális kamerával képet készítenek a test radioaktivitási területeiről. A kép nem olyan részletes, mint a CT vagy az MRI vizsgálat, de hasznos információt nyújthat arról, hogy a más teszteken (például MRI-k) látható kóros területek valószínűleg daganatok-e vagy sem. Ez a vizsgálat nagyobb valószínűséggel hasznos a gyorsan növekvő (magas fokozatú daganatok) esetén, mint lassabban növekvő daganatok esetén.

Ez a teszt a kezelés után is hasznos annak megállapításához, hogy az MRI-vizsgálat során még mindig rendellenesnek látszó terület a visszamaradt daganat-e, vagy valószínűbb, hogy hegszövet. A visszamaradt daganat megjelenhet a PET-vizsgálaton, míg a hegszövet nem.

Mellkas röntgen

Mellkas röntgenvizsgálatot lehet végezni a tüdőben lévő daganatok felkutatására, ha daganatot találnak az agyban. Ennek oka, hogy felnőtteknél az agy legtöbb daganata valóban egy másik szervben (leggyakrabban a tüdőben) kezdődött, majd átterjedt az agyra. Ez a vizsgálat elvégezhető orvosi rendelőben, ambuláns radiológiai központban vagy kórházban.

Agy- vagy gerincvelő tumor biopszia

Az olyan képalkotó vizsgálatok, mint az MRI és a CT, kóros területet mutathatnak ki, amely valószínűleg agy- vagy gerincvelői daganat lehet. De ezek a vizsgálatok nem mindig tudják pontosan megmondani, hogy milyen típusú daganatról van szó.

Gyakran ez csak a tumorszövet egy részének eltávolításával valósítható meg egy biopsziának nevezett eljárás során. A biopszia elvégezhető önálló eljárásként, vagy része lehet a daganat eltávolítására irányuló műtétnek. Néha a daganat olyan jellegzetesen nyilvánvalónak tűnhet egy MRI-vizsgálat során (például egyértelműen úgy néz ki, mint egy asztrocitóma), hogy nincs szükség biopsziára, különösen akkor, ha a tumor az agy olyan részén található, amely megnehezítené a biopsziát (pl. agytörzs). Ritka esetekben PET-vizsgálat vagy MR-spektroszkópia elegendő információt adhat, így nincs szükség biopsziára.

Az agydaganatok biopsziájának 2 fő típusa:

Sztereotaktikus (tű) biopszia

Ez a fajta biopszia akkor alkalmazható, ha képalkotó tesztek alapján a daganat eltávolítására irányuló műtét túl kockázatos lehet (például néhány létfontosságú területen lévő daganattal, az agy mélyén található daganattal vagy más olyan daganattal, amelyet valószínűleg nem lehet biztonságosan eltávolítani műtéttel), de a diagnózis felállításához még mindig szükséges egy minta.

Az eltávolított szövetet egy patológushoz (a betegségek laboratóriumi vizsgálatokkal történő diagnosztizálására szakosodott orvoshoz) küldik. Néha előfordulhat, hogy neuropatológusnak, az idegrendszeri betegségekre szakosodott patológusnak kell megnéznie. A patológus mikroszkóp alatt nézi (és más laboratóriumi vizsgálatokat is végezhet) annak megállapítására, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú (rákos), és pontosan milyen típusú daganatról van szó. Ez nagyon fontos az ember prognózisának (kilátásai) és a legjobb kezelési mód meghatározásához.

Sebészeti vagy nyitott biopszia (kraniotómia)

Ha a képalkotó vizsgálatok azt mutatják, hogy a tumor valószínűleg műtéttel kezelhető, akkor az idegsebész nem végezhet tűbiopsziát. Ehelyett végezhet egy kraniotómiának nevezett műveletet a daganat teljes vagy nagy részének eltávolítására. (Ha az összes daganat eltávolítása valószínűleg károsítaná a közeli fontos struktúrákat, akkor a daganat nagy részét eltávolíthatják, amely lebontás, vagy debulking néven ismert.)

Az előzetes diagnózis érdekében a tumor kis mintáit azonnal megnézi a patológus, miközben a beteg még a műtőben van. Ez segíthet a kezelés irányításában, többek között abban, hogy további műtétet kell-e elvégezni abban az időben. A végső diagnózist a legtöbb esetben néhány napon belül felállítják.

Biopsziás minták laboratóriumi vizsgálata

Nagyon fontos annak kiderítése, hogy valakinek milyen típusú daganata van, kilátásainak (prognózisának) és kezelési lehetőségeinek meghatározásában. De az elmúlt években az orvosok azt tapasztalták, hogy a rákos sejteken belül bizonyos gének, kromoszómák vagy fehérjék változása is fontos lehet. Néhány daganatot most tesztelnek az ilyen típusú változások szempontjából. Például:

• Azok a gliomák, amelyekről kiderül, hogy rendelkeznek IDH1 vagy IDH2 génmutációval, jobb kilátásokkal rendelkeznek.
• Magas fokú gliomákban az MGMT promoter metilációjának jelenléte jobb eredményekkel és a kemoterápiára való reagálás nagyobb valószínűségével függ össze.

Más gén- vagy kromoszóma-változásokat kereső laboratóriumi vizsgálatok is elvégezhetők.

Ágyéki lumbálás (gerinccsapolás)

Ezt a tesztet főként az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadékban lévő liquorben található rákos sejtek keresésére használják. Ehhez a vizsgálathoz térddel felfelé kell feküdni egy ágyon vagy vizsgálóasztalon. Az orvos először a hát alsó részén lévő gerinc közelében egy területet nummál. Ezután egy kis, üreges tűt helyeznek a gerinc csontjai közé, hogy a folyadék egy részét elvegye.

Ezt a folyadékot laboratóriumba küldik, hogy megnézzék benne a rákos sejteket. A folyadékkal egyéb vizsgálatok is elvégezhetők.

Az ágyéki szúrások általában nagyon biztonságosak, de az orvosoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a vizsgálat nem eredményez-e a folyadék nyomásának nagy csökkenését a koponyán belül, ami komoly problémákat okozhat. Emiatt először olyan képalkotó teszteket végeznek, mint a CT vagy az MRI.

Az ágyéki szúrásokat általában nem az agydaganatok diagnosztizálásához végzik, de azért, hogy a liquorben ráksejteket keressenek, segíthetnek a daganat mértékének meghatározásában. Gyakran alkalmazzák őket, ha a daganatot már diagnosztizálták olyan típusként, amely általában átterjedhet a liquoren, például ependymoma. Az ágyéki lumbálás különösen fontos azoknál az embereknél, akiknél agyi limfóma gyanúja merül fel, mivel a limfómasejtek gyakran átterjednek a liquorbe.

Vér- és vizeletvizsgálatok

Ezek a laborvizsgálatok ritkán tartoznak az agy és a gerincvelő daganatok tényleges diagnózisához, de elvégezhetők a máj, a vesék és néhány más szerv működésének ellenőrzésére. Ez minden tervezett műtét előtt különösen fontos. Ha kemoterápiát kap, rendszeresen elvégzik a vérvizsgálatokat a vérkép ellenőrzésére és annak megállapítására, hogy a kezelés befolyásolja-e a test más részeit.