A DNS mutációi (változásai) miatt a normális emlősejtek átalakulnak rákos sejtekké. Bizonyos DNS-változások öröklődnek, amely körülmény jelentősen növelheti az emlőrák kockázatát. Az életmóddal kapcsolatos egyéb kockázati tényezők, mint például az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás hiánya, növelhetik az emlőrák kialakulásának esélyét, de egyelőre nem tudják biztosan, hogy ezek a kockázati tényezők némelyike hogyan változtatja át az egészséges sejteket rákos sejtekké. Feltételezések szerint a hormonok is szerepet játszanak az emlőrák kialakulásában.
Örökölt vagy szerzett DNS-mutációk
A normális, egészséges emlősejtek a DNS-mutációk (változások) miatt rákká alakulhatnak. A DNS a sejtjeinkben található kémiai örökítőanyag, amely a génjeinket tartalmazza. A gének hordozzák a sejtjeink működéséhez szükséges utasításokat.
Egyes DNS-mutációk öröklődnek, vagyis a szüleink adták át őket. Ez azt jelenti, hogy már a születés pillanatában ezek a mutációk minden sejtben jelen vannak. Egyes mutációk jelentősen megnövelhetik bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. Az öröklődő mutációk okozzák a családi vonalon futó rákokat, gyakran fiatalabb életkorban is.
Viszont a legtöbb emlőrákhoz kapcsolódó DNS-mutáció szerzett. Ez azt jelenti, hogy az emlősejtekben bekövetkezett változás az ember élete során áll be, nem pedig öröklődik vagy velük született. A megszerzett DNS-mutációk az idő múlásával alakulnak ki, és csak az emlőrák sejtjeiben lesznek jelen.
A mutálódott DNS mutálódott génekhez vezethet. Egyes gének vezérlik a sejtjeink növekedését, új sejtekké osztódását és elpusztulását. Ezen génekben bekövetkező változások azt eredményezhetik, hogy a sejtek elveszítik a normális működés feletti irányítást, ami így rákos megbetegedéshez vezet.
Proto-onkogének
A proto-onkogének olyan gének, amelyek elősegítik a sejtek normális növekedését. Amikor egy proto-onkogén mutálódik (megváltozik), vagy túl sok másolat készült belőle, átalakul „ártó” génné, amely bekapcsolva vagy aktiválva maradhat, akkor ha, amikor nem kellene. Amikor ez bekövetkezik, a sejt ellenőrzés nélküli növekedésbe kezd, és még több olyan sejtet hoz létre, amelyek ellenőrzésen kívül kezdenek burjánzani. Mindez rákos daganat kialakulásához vezethet. Ezt az ártó gént onkogénnek nevezik.
Képzelje el, hogy a sejt úgy működik, mint egy gépkocsi. Ahhoz, hogy az autót megfelelően tudjuk vezetni, szükség van pedálokra, amivel szabályozhatjuk a sebességet. A proto-onkogén általában úgy működik, mint a gázpedál. A sejt növekedését és osztódását segíti. Ezzel szemben az onkogén olyan, mint egy beragadt gázpedál, aminek következtében a sejt fékezés nélkül fog osztódni.
Daganat-elnyomó gének
A tumor-szuppresszor gének (daganat-elnyomó gének) normális gének, amelyek lelassítják a sejtosztódást és sejtnövekedést, kijavítják a DNS hibákat, vagy megmondják a sejteknek, hogy mikor kell meghalniuk (ezt a folyamatot apoptózisnak vagy programozott sejthalálnak nevezik). Amikor a daganat-elnyomó gének nem működnek megfelelően, a sejtek ellenőrzés nélkül növekedhetnek, még több olyan sejtet hoznak létre, amelyek ellenőrzésen kívül kezdenek burjánzani, és a sejtek végül nem pusztulnak el, amikor kellene, ami rákhoz vezethet.
A daganat-elnyomó gén olyan, mint a fékpedál az autóban. Rendszerint megakadályozza a sejtek túl gyors osztódását, ahogy a fék is megakadályozza, hogy az autó túl gyorsan menjen. Ha valami meghibásodik ebben a génben, például egy mutáció miatt, a „fékek” nem működnek, és a sejtosztódás kikerül az ellenőrzés alól.
Örökölt génváltozások
Bizonyos öröklött DNS-mutációk (változások) drámai módon megnövelhetik bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, és számos, egyes családokban előforduló rákhoz kapcsolódnak. Például a BRCA gének (BRCA1 és BRCA2) daganat-elnyomó gének. Amikor e gének egyike megváltozik, az már nem gátolja a kóros sejtnövekedést, és nagyobb valószínűséggel alakul ki rák. Ezen gének egyikének változása a szülőről átadódhat az utódokra.
A nők már egyre több előnyét élvezhetik az emlőrák genetikai alapjainak megértése terén elért előrelépéseknek. Egyes nőknél sikerült genetikai vizsgálatokkal beazonosítani örökölt mutációkat a BRCA1 vagy BRCA2 daganat-elnyomó gének vonatkozásában (vagy ritkább esetben más gének vonatkozásában is, például PALB2, ATM vagy CHEK2 esetében). Ezek a hölgyek ezután tudatos lépéseket tehetnek az emlőrák kockázatának csökkentése érdekében, így tudatosabb életvitellel és a megfelelő szűrési ajánlásokat követve a rákot egy korábbi, kezelhetőbb szakaszban lehet felismerni. Mivel a BRCA1 és BRCA2 gének ezen mutációi más daganatokkal is társulnak (a mellrákon kívül), az ilyen mutációval rendelkező nők fontolóra vehetik más daganatok tekintetében is a korai rákszűrést és egyéb megelőző lépéseket.
A tumor-szupresszor gének mutációit, mint például a BRCA géneket, „magas penetrációjúnak” tekintik, mert gyakran rákhoz vezetnek. És bár sok magas penetrációjú mutációval rendelkező nőnél kialakul rák, a legtöbb rákos esetet (beleértve az emlőrákot is) nem ez a fajta mutáció okozza.
Gyakrabban az alacsony penetrációjú mutációk vagy génvariációk a rák kialakulásának kockázati tényezői. Ezek mindegyikének kisebb hatása lehet az egy személyben előforduló rákos megbetegedésekre, de a populációra gyakorolt összhatás jelentős lehet, mivel a mutációk gyakoriak, és az embereknek gyakran egyszerre több mutációjuk is lehet. Az érintett gének befolyásolhatják a hormonszintet, az anyagcserét vagy más olyan tényezőket, amelyek befolyásolják az emlőrák kockázatát. Előfordulhat, hogy ugyanezek a gének okozhatják a családokban előforduló emlőrák kockázatának nagy részét is.
Szerzett génváltozások
Az emlőrákkal kapcsolatos DNS-mutációk többsége egy nő életében a mellsejtekben idővel fog kialakulni, nem pedig öröklődik. Az onkogének és/vagy a daganat-elnyomó gének ezen megszerzett mutációi más tényezőkből származhatnak, például sugárzásból vagy rákot okozó vegyi anyagokból. Eddig még pontosan nem ismert, hogy a mellrákot milyen mutáció okozza. A legtöbb diagnosztizált emlőrák több szerzett génmutációval rendelkezik.
