Célzott terápiákat alkalmaznak a rákos sejtek meghatározott területeinek vagy anyagainak megtalálásához és megtámadásához, vagy képesek észlelni és blokkolni a rákos sejtekben küldött bizonyos típusú jelzéseket, amelyek azt mondják a sejtnek, hogy növekedjenek. A rákos sejtekben található egyes anyagok, amelyek a célzott terápiák „célpontjaivá” válnak:
- Egy bizonyos fehérjéből túl sok található egy rákos sejtben.
- Olyan fehérje található egy rákos sejt felszínén, amely nincs a normális sejteken.
- Olyan fehérje, amely valamilyen módon mutálódik (megváltozik) a rákos sejtekben.
- Gén (DNS) változások, amelyek nincsenek a normális sejtekben.
A célzott gyógyszer a következőkre lehet képesek:
- Blokkolja vagy kapcsolja ki azokat a kémiai jeleket, amelyek a rákos sejtek növekedését és osztódását vezérlik.
- Változtassa meg a fehérjéket a rákos sejtekben, így a sejtek elpusztulnak.
- Blokkolja az új erek képződését a rákos sejtek táplálásához.
- Indítsa be az immunrendszert, hogy elpusztítsa a rákos sejteket.
- Juttasson mérgeket a rákos sejtekbe, hogy elpusztítsa őket (de a normális sejteket nem).
A gyógyszerek hatásmechanizmus befolyásolhatja ezeknek a gyógyszereknek a működését és azt, hogy milyen mellékhatásokat okozhatnak.
Fontos megjegyezni, hogy egyes célzott terápiás gyógyszerek, például a monoklonális antitestek, többféleképpen működnek a rákos sejtek elleni védekezésben, és immunterápiának is tekinthetők, mert fokozzák az immunrendszert.
Célzott terápia mint a precíziós orvoslás eszköze
A célzott terápiát néha precíziós vagy személyre szabott orvoslásnak nevezik. Ez azért van, mert pontosan a rákos sejtekben bekövetkező specifikus változásokat vagy anyagokat célozzák meg, és ezek a célok akkor is eltérőek lehetnek, ha az embereknek ugyanolyan típusú rákja van. Bizonyos daganattípusokat biopszia vagy műtét után különböző célpontokra vizsgálnak, és ez segíthet megtalálni a leghatékonyabb kezelést. Egy adott célpont megtalálása pontosabbá vagy személyre szabottabbá teszi a betegek kezelését.
Egyes célzott gyógyszerek „célzottabbak”, mint mások. A célzott terápiákat kicsi vagy nagy molekulájú gyógyszerekként osztályozzák.
- A kis molekulájú gyógyszerek elég aprók ahhoz, hogy belépjenek egy rákos sejtbe, ha megtalálják. Úgy működnek, hogy egy adott anyagot megcéloznak a sejt belsejében, és blokkolják azt.
- A nagy molekulájú gyógyszerek általában nem jutnak a sejt belsejébe. Úgy működnek, hogy megtámadják, majd meggyengítik vagy elpusztítják a sejt felszínén található fehérjéket vagy enzimeket. Gyakran „zár és kulcs” néven írják le őket, mert a molekula olyan, mint egy kulcs, amely zárként nyitja az enzimet vagy a fehérjét a sejt felszínén. A kulcs belefér a zárba, lehetővé téve a gyógyszer működését.
A célzott terápia típusai
Sokféle rák kezelhető célzott terápiákkal, és sokféle típusú célzott terápia létezik. Íme néhány típus, néhány példával a használatukra.
- Angiogenezis-gátlók: Ezek gátolják az új erek képződését, amelyek táplálják a rákos sejteket. Példa: bevacizumab (sokféle ráktípusban alkalmazzák).
- Monoklonális antitestek: Ezek önmagukból, vagy gyógyszerekkel együtt molekulákat juttathatnak a ráksejtbe, vagy a ráksejt felszínére, hogy elpusztítsák azt. Példák: alemtuzumab (bizonyos krónikus leukémiában), trastuzumab (bizonyos emlőrákban), cetuximab (bizonyos vastagbél-, tüdő-, fej- és nyaki rákban). MEGJEGYZÉS: Néhány monoklonális antitestet célzott terápiának neveznek, mivel egy ráksejten van egy specifikus célpont, amelynek megtalálására, kötésére és támadására törekszik. De más monoklonális antitestek úgy működnek, mint az immunterápia, mert jobban reagálnak az immunrendszerre, hogy a test hatékonyabban megtalálhassa és megtámadja a rákos sejteket.
- Proteaszóma-gátlók: Ezek megzavarják a sejtek normális működését, így a rákos sejtek elpusztulnak. Példa: bortezomib (myeloma multiplex)
- Szignáltranszdukció-gátlók: Ezek megzavarják a sejtjeleket, így megváltoztatják a rákos sejt működését. Példa: imatinib (bizonyos krónikus leukémiák)
