A gégerák a torok alsó részén kezdődik.
Mi a gége?
A gége az alsó légutak kezdetén, a garat alsó része előtt található. Gondoskodik róla, hogy a tápcsatorna anyagai (táplálék, nyál) ne kerülhessenek az alsó légutakba, a hangrés rezgései pedig lehetővé teszik a hangképzést.
A gége 3 részre oszlik:
- A supraglottis közvetlenül a hangszálak felett helyezkedik el. Ez tartalmazza az epiglottist, amely egy fedél, amely lenyeléskor lezárja a gégét. Ez az ételt a nyelőcsőbe (a gyomorhoz csatlakozó csőbe) juttatja, és megakadályozza, hogy az étel és a folyadék a tüdejébe kerüljön.
- A glottis tartalmazza a hangszalagokat.
- A subglottis a hangszalagok alatt található.
A gégéből induló rákot annak alapján kezelik, hogy melyik részben kezdődik.
A gége és a hangszalagok számos funkcióval rendelkeznek:
- A gége a beszédhez hozza létre a hangot. A hangszalagok mozognak és összeállnak, hogy megváltoztassák a hang hangerejét és hangmagasságát.
- A gége lenyeléskor védi a légutakat. Az epiglottis és a hangszalagok szorosan záródnak lenyeléskor, hogy az étel és a folyadék ne kerülhessen a tüdejébe.
- A hangszálak természetesen kinyílnak, amikor lélegzik, hogy a levegő be- és ki tudjon jutni a tüdejéből.
Mi a hipofarinx?
A hipofarinx a torok (garat) része, amely a gége mellett és mögött fekszik. A hipofarinx a nyelőcső bejárata. Amikor lenyeljük az ételeket és folyadékokat, azok átjutnak a szájon és a torkon, a hipofarinxen és a nyelőcsövön keresztül jutnak le a gyomrába. A hipofarinx úgy van kialakítva, hogy segítsen megbizonyosodni arról, hogy az étel a gégéből a nyelőcsőbe kerüljön.
A gége és a hipofarinx rákjai
A gégében kezdődő rákokat gégeráknak nevezzük. A hipofarinxben kezdődő rákokat hipofaringeális rákoknak nevezzük. Mindkét típusú rák itt szerepel, mert ez a 2 szerkezet annyira közel áll egymáshoz.
Laphámsejtes karcinómák
Szinte az összes rák a gége vékony, lapos sejtjeiből, úgynevezett laphámsejtekből fejlődik ki, amelyek a hámban találhatók, a szerveket borító legbelső rétegben. Azt a rákot, amely ebben a sejtrétegben indul ki, laphámsejtes karcinómának vagy laphámráknak nevezik.
A gége legtöbb laphámrákja egy rákmegelőző diszpláziából fejlődik ki. Mikroszkóp alatt látva ezek a sejtek rendellenesek, de nem egészen olyanok, mint a rákos sejtek. A diszplázia legtöbbször nem alakul át rákká. Gyakran elmúlik mindenféle kezelés nélkül, különösen, ha a kiváltó okot (például a dohányzást) abbahagyják. A gége legtöbb rákmegelőző sejtje csak akkor okoz problémát, ha a hangszalag(ok)nál van.
Néha a dysplasia in situ karcinómává alakul: ez a rák legkorábbi formája. In situ gégerákban a rákos sejtek csak a gégét borító hámban láthatók. Nem nőttek mélyebb rétegekbe, és nem terjedtek át a test más részeire. E korai daganatok többsége gyógyítható, de ha nem kezelik, akkor invazív laphámrákká fejlődhet, amely elpusztítja a közeli szöveteket és átterjed a test más részeire.
Egyéb rákos megbetegedések
Más ritka daganattípusok is elindulhatnak a gégében vagy a hipofarinxben.
Kisebb nyálmirigy-daganatok: A gége és a hipofarinx egyes részein apró mirigyek vannak, amelyeket kisebb nyálmirigyeknek neveznek, és közvetlenül a bélésrétegük alatt helyezkednek el. Ezek a mirigyek nyálkát és nyálat képeznek a terület kenésére és nedvesítésére. A rák ritkán fejlődik ki ezen mirigyek sejtjeiben.
Szarkómák: A gége és a hipofarinx alakja a kötőszövetek és a porc formájától függ. A gége vagy a hipofarinx kötőszöveteiből kialakulhatnak olyan rákok, mint a kondroszarkomák vagy az ízületi szarkómák, de ez rendkívül ritka.
Melanómák: Ezek a rákok általában a bőrből indulnak ki, de ritka esetekben a test belső (nyálkahártya) felületein, például a gégében vagy a hipofarinxben kezdődhetnek.
