Mi a hólyagrák?

A húgyhólyagrák akkor kezdődik, amikor a húgyhólyagot alkotó sejtek ellenőrzés nélkül növekedni kezdenek. Ahogy egyre több rákos sejt fejlődik, ezek daganatot képezhetnek, és idővel a test más részeire is átterjedhetnek.

A húgyhólyag egy üreges szerv az alsó medencében, fő feladata a vizelet tárolása. A vizelet „folyékony hulladék”, amelyet a két vese állítja elő, és két vezetéken keresztül juttatják a hólyagba. A húgyhólyag rugalmas, izmos falakkal rendelkezik: vizeléskor a hólyag izmai összehúzódnak, és a vizelet a húgycsőn keresztül kiürül a hólyagból.

A hólyagrák típusai

Urothelialis carcinoma (átmeneti sejtes carcinoma)

Az urotheliális karcinóma, más néven átmeneti sejtes karcinóma messze a leggyakoribb húgyhólyagrák. Valójában, ha hólyagrákja van, akkor szinte biztos, hogy ez urotheliális karcinóma. Ezek a rákok a húgyhólyag belsejét szegélyező urotheliális sejtekben kezdődnek.

Az urotheliális sejtek a húgyutak más részeit is kibélelik, például a vese azon részét, amely a vesemedencéhez csatlakozik, magát a vesemedencét és a húgycsövet. A hólyagrákban szenvedő embereknek néha ezeken a helyeken is kialakulhatnak daganatok, ezért az összes húgyúti traktust ellenőrizni kell daganatok szempontjából.

A hólyagrák egyéb típusai

A rák egyéb típusai a hólyagban indulhatnak el, de ezek mind sokkal ritkábban fordulnak elő, mint az urotheliális (átmeneti sejt) rákok.

Laphámsejtes karcinóma

Az Egyesült Államokban a húgyhólyagrákok csak körülbelül 1-2%-a laphámrák. Mikroszkóppal nézve a sejtek nagyjából hasonlítanak a bőr felületén található lapos sejtekhez. A hólyag szinte minden laphámrákja invazív.

Adenokarcinóma

A hólyagrákok csak körülbelül 1%-a adenokarcinóma. Ezeknek a rákos sejteknek sok közös vonásuk van a vastagbélrák mirigyképző sejtjeivel. A hólyag szinte minden adenokarcinómája invazív.

Kissejtes karcinóma

A hólyagrák kevesebb, mint 1%-a kissejtes karcinóma. Idegszerű sejtekből indulnak el, úgynevezett neuroendokrin sejtekből. Ezek a daganatok gyakran gyorsan növekednek, és általában kemoterápiával kell őket kezelni, mint például a tüdő kissejtes karcinómáját.

Szarkóma

A szarkómák a hólyag izomsejtjeiben kezdődnek, de nagyon ritkák.

Ezeket a kevésbé gyakori húgyhólyagrákokat (a szarkómán kívül) az átmeneti sejtes karcinómákhoz hasonlóan kezelik, különösen a korai stádiumú daganatok esetében, de ha kemoterápiára van szükség, akkor más gyógyszereket is alkalmazhatnak.

A hólyagrák kezdete és terjedése

A hólyag fala több rétegből áll. Mindegyik réteg különféle sejtekből áll.

A legtöbb hólyagrák a hólyag legbelső bélésében kezdődik, amelyet urotheliumnak vagy átmeneti hámnak neveznek. Ahogy a rák a hólyag falának többi rétegébe vagy azon keresztül növekszik, magasabb stádiumú, fejlettebb és nehezebben kezelhető. Idővel a rák a hólyagon kívül is terjeszkedhet és a közeli struktúrákba nőhet.

Elterjedhet a közeli nyirokcsomókra vagy a test más részeire. (Ha a húgyhólyagrák terjed, akkor távoli nyirokcsomókba, a csontokba, a tüdőbe vagy a májba hajlamos áttétet adni.)

Invazív vagy nem invazív hólyagrák

A hólyagrákokat gyakran annak alapján írják le, hogy milyen mértékben terjed át a hólyag falába:

  • A nem invazív daganatok csak a sejtek belső rétegében vannak (az átmeneti hám). Nem nőttek a mélyebb rétegekbe.
  • Az invazív daganatok a hólyag falának mélyebb rétegeibe nőttek. Ezek a rákok nagyobb valószínűséggel terjednek, és nehezebben kezelhetők.

A húgyhólyagrák felületes vagy nem izom-invazívnak is nevezhető. Ezek a kifejezések egyaránt tartalmazzák a nem invazív daganatokat, valamint azokat az invazív daganatokat, amelyek nem nőttek be a hólyag fő izomrétegébe.

Papilláris vagy lapos rák

A hólyagrákok a növekedésük alapján szintén 2 altípusra oszlanak, papillárisra és laposra.

  • A papilláris karcinómák karcsú, ujjszerű vetületekben nőnek a hólyag belső felületétől az üreges központ felé. A papilláris daganatok gyakran a hólyag közepe felé nőnek anélkül, hogy a mélyebb hólyagrétegekbe növekednének. Ezeket a daganatokat nem invazív papilláris rákoknak nevezzük. A nagyon alacsony stádiumú (lassan növekvő), nem invazív papilláris rákot néha alacsony malignus potenciállal rendelkező papilláris urothelialis neoplazmának (PUNLMP) nevezik, és általában nagyon jó kimenetelű.
  • A lapos karcinómák egyáltalán nem nőnek a hólyag üreges része felé. Ha egy lapos daganat csak a hólyagsejtek belső rétegében található, akkor ezt nem invazív lapos karcinómának vagy in situ lapos karcinómának nevezik.

Ha egy papilláris vagy egy lapos daganat a hólyag mélyebb rétegeibe nő, invazív urothelialis (vagy átmeneti sejtes) karcinómának hívják.