A méhnyakrák a méh alsó, elkeskenyedő részét bélelő sejtekben kezdődik. A méhnyak összeköti a méh testét a hüvellyel.
A méhnyak két részből áll, és két különböző típusú sejt borítja.
- Az endocervix a méhnyak nyílása, amely a méhbe vezet, mirigysejtek borítják.
- Az exocervix (vagy ectocervix) a méhnyak külső része, amelyet az orvos a tükörvizsgálat során láthat, laphámsejtek borítják.
E két sejttípus találkozási helyét a méhnyakon transzformációs zónának nevezzük. Az átmeneti, transzformációs zóna pontos helyzete az életkor előrehaladtával és a szülés során változik. A legtöbb méhnyakrák a transzformációs zóna sejtjeiben kezdődik.
A méhnyak rákmegelőző megbetegedései
A transzformációs zónában lévő sejtek nem alakulnak át hirtelen rákká. Ehelyett a méhnyak normál sejtjeiben fokozatosan alakulnak ki kóros elváltozások, amelyeket rákmegelőző állapotnak neveznek. Az orvosok több kifejezést használnak ezeknek a rák-előtti változásoknak a leírására, ideértve a nyaki intraepithelialis neoplasiát (CIN), a pikkelyes intraepithelialis elváltozást (SIL) és a dysplasiát.
Amikor az előrákokat a laboratóriumban ellenőrzik, azokat 1-től 3-ig terjedő skálán osztályozzák annak alapján, hogy a méhnyakszövet mekkora része tűnik rendellenesnek.
- A CIN1-ben (más néven enyhe diszplázia vagy alacsony fokú SIL) a szövetek nagy része nem tűnik rendellenesnek, és ezt tekintik a legkevésbé súlyos méhnyakrák előráknak.
- CIN2 vagy CIN3 esetén (más néven mérsékelt/súlyos diszplázia vagy magas fokú SIL) a szövetek nagyobb része rendellenesnek tűnik; a magas fokú SIL a legsúlyosabb rákelőtti állapot.
Noha a méhnyakrák a rákmegelőző változásokkal rendelkező sejtekből indul ki (előrákos megbetegedések), a méhnyak-rákelőtti állapotban szenvedő nők közül csak néhánynál alakul ki rák. A legtöbb nő esetében a rákelőtti sejtek minden kezelés nélkül megszűnnek. De néhány nőnél az előrák (invazív) rákká alakul. A méhnyak előtti daganatok kezelésével szinte minden méhnyakrák megelőzhető.
A méhnyakrák-szűrés célja a rákelőtti vagy rákos megbetegedések korai megtalálása, amikor azok jobban kezelhetők és gyógyíthatók. A rendszeres szűrés megakadályozhatja a méhnyakrákokat és életeket menthet. A méhnyakrák szűrésének tesztjei a HPV-teszt és a Pap-teszt. A rákelőtti változások a Pap-próbával kimutathatók és kezelhetők a rák kialakulásának megakadályozása érdekében. A HPV-teszt a magas kockázatú HPV-típusok által okozott fertőzést keresi, amelyek nagyobb valószínűséggel okoznak előrákot és méhnyakrákot. A HPV-fertőzésnek nincs kezelési módja, de oltással megelőzhető.
A méhnyakrák típusai
A méhnyakrákokat és az méhnyak-előrákot annak alapján osztályozzák, hogy miként néznek ki a laboratóriumban. A méhnyakrák fő típusai a laphámsejtes karcinóma és az adenokarcinóma.
- A legtöbb (10-ből legfeljebb 9) méhnyakrák laphámrák. Ezek a rákok az exocervix sejtjeiből alakulnak ki. A laphámrák leggyakrabban a transzformációs zónában kezdődik (ahol az exocervix csatlakozik az endocervixhez).
- A legtöbb egyéb méhnyakrák adenokarcinóma. Az adenokarcinómák mirigysejtekből kialakuló rákos megbetegedések. A méhnyak adenokarcinóma az endocervix nyáktermelő mirigysejtjeiből alakul ki.
- Ritkábban a méhnyakrákok mind a laphámsejtes, mind az adenokarcinómák jellemzőit tartalmazzák. Ezeket kevert karcinómáknak nevezzük.
Bár szinte minden méhnyakrák vagy laphámsejtes, vagy adenokarcinóma, más típusú rák is kialakulhat a méhnyakban. Ezek a más típusok, például a melanoma, a szarkóma és a limfóma gyakrabban fordulnak elő a test más részein.
Itt csak a gyakoribb méhnyakrák-típusokra térünk ki.
