Az emlőrák vagy mellrák az emlő sejtjeiből kiinduló, nőket és férfiakat egyaránt érintő daganatos megbetegedés. Leggyakrabban az emlő mirigyszövetéből, illetve a tejutak falát bélelő hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat, amely gyakran kimutatható röntgenfelvételen, vagy kitapintható csomóként.
Mivel az emlő a férfiakban és nőkben ugyanazokból a szövetekből épül fel, az emlőrák férfiakban is kialakulhat. Férfiaknál a mellrák gyakorisága század-akkora, mint a nőknél, de a rákos esetek túlélési esélye a két nem vonatkozásában statisztikailag megegyezik.
Fontos megérteni, hogy a legtöbb csomó jóindulatú és nem rákos (rosszindulatú). A jóindulatú emlődaganatok olyan rendellenes növekedések, amelyek nem terjednek túl a mellen kívüli területekre. A jóindulatú melldaganatok nem veszélyeztetik az életet, de bizonyos típusai növelhetik a nőkben az emlőrák kockázatát. Bármely csomót vagy elváltozást egészségügyi szakembernek kell ellenőriznie annak megállapítására, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú daganatról van-e szó, és hogy mindez befolyásolhatja-e egy esetleges jövőbeni rák kockázatát.
Az emlőrák kialakulása
Az emlőrák a mell különböző részeiből indulhat ki.
- A legtöbb emlőrák a tejcsatornákban kezdődik (duktális rákok). A tejcsatornák a tejet szállítják a mellbimbóba.
- Egyes mellrákok az anyatejet termelő mirigyekből indulnak ki (lobuláris rákok).
- Vannak más típusú emlőrákok is, amelyek kevésbé gyakoriak, mint a Phyllodes tumor és az angioszarkóma.
- Kis számú esetben a rák a mell egyéb szöveteiben keletkezik. Ezeket a rákokat szarkómáknak és limfómáknak nevezik, és nem sorolják őket hivatalosan az emlőrákok közé.
Bár az emlőrák számos típusa csomóképződést okozhat a mellben, a csomó megjelenése mégsem fordul elő minden esetben. Számos korai stádiumú emlőrákot már a mammográfiás szűrővizsgálatokon is ki tudnak mutatni, így gyakran még azelőtt képesek felismerni, hogy kialakulnának a kitapintható csomók, vagy mielőtt megjelennének a súlyosabb tünetek.
Az emlőrák típusai
Az emlőráknak sokféle típusa létezik. A két leggyakoribb típus a duktális rák (ductalis carcinoma in situ, DCIS) és a szövetekbe behatoló, úgynevezett invazív emlőrák. Más típusú daganatok ritkábban fordulnak elő, mint például a Phyllodes daganatok, vagy az angioszarkóma.
A biopszia elvégzése után megvizsgálják, hogy az emlőrák sejtjei tartalmaznak-e bizonyos fehérjéket: úgynevezett ösztrogén receptorokat, progeszteron receptorokat és HER2-t. A tumorsejteket a laboratóriumi nagyító alatt is megvizsgálják, hogy kiderítsék, milyen fokozatú (grade) daganattal állnak szemben. A beazonosított specifikus fehérjék és a tumor fokozata támpontot adnak a kezelési lehetőségek kiválasztásához.
Hogyan terjed az emlőrák?
Az emlőrák akkor képes elterjedni a szervezetben, ha a rákos sejtek bejutnak a vérkeringésbe vagy a nyirokrendszerbe, és a test más részeibe vándorolnak.
A nyirokrendszer a testben található nyirokcsomókból és az őket összekötő nyirokerekből áll. A nyirokerekben keringő tiszta folyadék az úgynevezett nyirok, amely szöveti melléktermékeket és salakanyagokat, valamint immunsejteket szállít.
Emlőrák esetében a rákos sejtek bejuthatnak a nyirokerekbe, és növekedésnek indulhatnak a nyirokcsomókban. Az emlő nyirokereinek nagy része a következő csomópontokba áramlik:
- Nyirokcsomók a hónaljban.
- Nyirokcsomók a kulcscsont körül.
- Nyirokcsomók a mellkasban és a mellcsont közelében.
Ha a rákos sejtek már megtelepedtek a nyirokcsomókban, nagyobb az esély arra, hogy a ráksejtek túljuthassanak a nyirokrendszeren és átterjedjenek a test más részeire, ahol áttétet hoznak létre. Minél több nyirokcsomóban található mellrákos sejt, annál valószínűbb, hogy a rák más, távoli szervekben is jelen van. Ha az orvosok egy vagy több nyirokcsomóban rákos sejteket találnak, ezen információ gyakran befolyásolhatja a teljes kezelési tervet. Ahhoz, hogy minderről megbizonyosodjanak, egy vagy több nyirokcsomó műtéti eltávolítására van szükség.
Előfordulhat, hogy nem minden olyan nőnél alakulnak ki áttétek, akinél a nyirokcsomóban rákos sejteket találtak, és az is előfordulhat, hogy a nyirokcsomóban nincsenek rákos sejtek, később mégis kialakulhatnak áttétek ugyanannál a betegnél.
