A rák akkor kezdődik, amikor a test sejtjei ellenőrzés nélkül kezdenek növekedni. Testünk szinte bármely részén található sejtek rákos sejtekké válhatnak és elterjedhetnek.
Korábban úgy gondolták, hogy a petefészekrák csak a petefészkekben kezdődik, de a legfrissebb bizonyítékok arra utalnak, hogy sok petefészekrák valójában a petevezeték távoli (disztális) végén található sejtekben kezdődik.
A petefészkek
A petefészkek csak nőknél találhatók reproduktív mirigyek. A petefészkek termelik petesejteket, amelyek a petevezetékeken keresztül a méhbe jutnak, ahol a megtermékenyített petesejt beülepszik és magzattá fejlődik. A petefészkek az ösztrogén és a progeszteron női hormonok fő forrása is. Egy-egy petefészek található a méh mindkét oldalán.
A petefészkek főleg 3-féle sejtből állnak. Minden sejttípus különféle daganattá fejlődhet:
- A hámdaganatok a petefészek külső felületét borító sejtekből indulnak ki. A legtöbb petefészek-daganat hámsejtdaganat.
- A csírasejtdaganatok a petesejteket termelő sejtekből indulnak ki.
- A stromális daganatok olyan strukturális szöveti sejtekből indulnak ki, amelyek összetartják a petefészket, és az ösztrogén és progeszteron női hormonokat termelik.
Ezen daganatok egy része jóindulatú (nem rákos), és soha nem terjed túl a petefészken. A rosszindulatú (rákos) vagy az ún. határos (alacsony malignus potenciállal rendelkező) petefészek-daganatok áttétet adhatnak a test más részeire, és halálos kimenetelűek lehetnek.
Hám eredetű petefészek-daganatok
A hám petefészek-daganatok a petefészek külső felületén kezdődnek. Ezek a daganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak), vagy a jó-és rosszindulatú rákok határán lévő, ún. alacsony malignus potenciállal rendelkezők vagy rosszindulatúak (rák).
Jóindulatú petefészek-daganatok
A jóindulatú hám eredetű petefészek-daganatok nem terjednek el, és általában nem vezetnek súlyos betegséghez. A jóindulatú hám eredetű daganatoknak többféle típusa van, beleértve a serózus cystadenomákat, a mucinosos cystadenomákat és a Brenner-daganatokat.
Határvonal (borderline) hámsejt-daganatok
A laboratóriumban megnézve néhány petefészek-hámdaganat nem tűnik egyértelműen rákosnak, és határvonal hám-petefészekrákként ismert. A két leggyakoribb típus az atípusos proliferatív szerózus karcinóma és az atipikus proliferatív mucinous carcinoma. Ezeket a daganatokat korábban alacsony-fokozatú rosszindulatú daganatoknak (LMP tumorok) nevezték. Ezek különböznek a tipikus petefészekrákoktól, mert nem nőnek be a petefészek tartószövetébe (az úgynevezett petefészek-stromába). Ha a petefészken kívül terjednek, például a hasüregbe, akkor is csak a has bélésén nőhetnek, de nem pedig a hasüregben.
A határvonal-daganatok általában fiatalabb nőket érintenek, mint a tipikus petefészekrákok. Ezek a daganatok lassan növekednek és kevésbé veszélyeztetik az életet, mint a legtöbb petefészekrák.
Rákos hámszövet eredetű petefészekdaganatok
A rákos hámszövet eredetű daganatokat karcinómának nevezik. A rosszindulatú petefészekrákok mintegy 85-90%-a hámszövet eredetű petefészekrák. Ezeknek a daganatos sejteknek számos olyan tulajdonságuk van (a laboratóriumban nézve), amelyek felhasználhatók az hámszövet eredetű petefészek karcinómák különböző osztályokba történő besorolására. A szerózus típus messze a leggyakoribb, és magában foglalhatja a magas fokozatú és alacsony fokozatú daganatokat. A többi fő típus a nyálkahártya, a méhnyálkahártya (endometrium) és a tiszta sejt.
- Szerózus karcinómák (52%)
- Tiszta sejtes karcinóma (6%)
- Nyálkahártya-karcinóma (6%)
- Endometrioid carcinoma (10%)
Minden petefészekrák fokozatot kap, annak alapján, hogy a tumorsejtek mennyire hasonlítanak a normális szövetre:
- Az 1. fokozatú hámszövet eredetű petefészek-karcinómák inkább hasonlítanak a normál szövetre, és jobb prognózissal (életkilátással) rendelkeznek.
- A 3. fokozatú hámszövet eredetű petefészek karcinómák kevésbé hasonlítanak a normál szövethez, és általában rosszabb a kilátásuk.
Az osztályozás során más tulajdonságokat is figyelembe vesznek, például azt, hogy milyen gyorsan növekednek a rákos sejtek, és mennyire reagálnak a kemoterápiára, hogy meghatározzák a daganat típusát:
- Az I. típusú daganatok általában lassan növekednek, és kevesebb tünetet okoznak. Ezek a daganatok nem reagálnak jól a kemoterápiára. Például: alacsony fokozatú (1. fokozatú) szerózisos karcinóma, tiszta sejtes karcinóma, nyálkahártya karcinóma és méhnyálkahártya karcinóma.
- A II. típusú daganatok gyorsan növekednek, és hamarabb terjednek. Ezek a daganatok általában jobban reagálnak a kemoterápiára. Például: magas fokozatú (3. fokozatú) szerózisos karcinóma.
Egyéb rákok, amelyek hasonlóak a hámszövet eredetű petefészekrákhoz
Elsődleges peritonealis karcinóma
A primer peritonealis carcinoma (PPC) egy ritka rák, amely szorosan kapcsolódik a hám petefészekrákjához. A műtéten ugyanúgy néz ki, mint a hasüregben elterjedt hámsejt petefészekrák. A laboratóriumban a PPC is hasonlít a hám petefészekrákjára. A rák egyéb elnevezései közé tartozik a petefészken kívüli elsődleges peritoneális karcinóma (EOPPC) és a serózus felszíni papilláris karcinóma.
Úgy tűnik, hogy a PPC a petevezetékek belsejét bélelő sejtekben kezdődik.
A petefészekrákhoz hasonlóan a PPC is hajlamos a medence és a has felszínén terjedni, ezért gyakran nehéz pontosan megmondani, hol kezdődött a rák. Ez a fajta rák olyan nőknél fordulhat elő, akiknek még megvan a petefészke, de nagyobb aggodalomra ad okot azoknál a nőknél, akiknek petefészkét eltávolították a petefészekrák megelőzése érdekében.
A PPC tünetei hasonlóak a petefészekrák tüneteihez, beleértve a hasi fájdalmat vagy puffadást, émelygést, hányást, emésztési zavarokat és a bél szokásainak megváltozását. A petefészekrákhoz hasonlóan a PPC emelheti a CA-125 nevű tumormarker vérszintjét.
A PPC-ben szenvedő nők általában ugyanazt a kezelést kapják, mint a széles körben elterjedt petefészekrákban szenvedők. Ez magában foglalhatja a rák lehető legnagyobb részének eltávolítását célzó műtétet, amit kemoterápia követ, a petefészekrákhoz hasonlóan. Az életkilátások hasonlóak a széles körben elterjedt petefészekrákhoz.
Petevezetékrák
Ez egy másik ritka rák, amely hasonló a hám petefészekrákjához. A petevezetékben kezdődik, amely a petesejtet szállítja a petefészekből a méhbe. A PPC-hez hasonlóan a petevezeték és a petefészekrák hasonló tünetekkel jár. A petevezetékrák kezelése hasonló a petefészekrák kezeléséhez, de a prognózis valamivel jobb.
Petefészek-csírasejtdaganatok
A csírasejtek a petesejtek alkotórészei a nőknél, és a hímivarsejtek alkotói a férfiaknál. A legtöbb petefészek csírasejtdaganat jóindulatú, de néhány rákos és életveszélyes lehet. A petefészekrák kevesebb, mint 2%-a csírasejtdaganat. Összességében jó kilátásokkal rendelkeznek, 10 betegből több mint 9 túlélte a diagnózis utáni legalább 5 évet. A csírasejt-daganatoknak számos altípusa van. A leggyakoribb csírasejt-daganatok a teratoma, a dysgerminoma, az endodermális sinus tumorok és a choriocarcinoma. A csírasejtdaganatok egynél több altípus keverékei is lehetnek.
Petefészek strómális daganatok
A petefészekrákok körülbelül 1%-a petefészek strómális sejtdaganat. A strómális daganatok több mint fele 50 évnél idősebb nőknél található meg, de a strómális daganatok körülbelül 5%-a fiatal lányokban fordul elő.
Ezeknek a daganatoknak a leggyakoribb tünete a rendellenes hüvelyi vérzés. Ez azért történik, mert sok ilyen daganat női hormonokat (ösztrogén) termel. Ezek a hormonok a hüvelyi vérzést (például menstruációt) okozhatják a menopauza után. Fiatal lányokban ezek a daganatok a pubertás előtt menstruációs periódusokat és a mell fejlődését is előidézhetik.
Ritkábban a strómális tumorok férfihormonokat (például tesztoszteront) termelnek. Ha férfihormonok termelődnek, a daganatok megszüntethetik a normális menstruációs periódusokat. Emellett megnövekedhet az arc- és testszőrzetet. Ha a strómális daganat vérezni kezd, hirtelen súlyos hasi fájdalmat okozhat.
A rosszindulatú (rákos) strómális daganatok típusai közé tartoznak a granulosa sejtdaganatok (a leggyakoribb típus), a granulosa-theca daganatok és a Sertoli-Leydig sejtdaganatok, amelyeket általában alacsony fokú ráknak tekintenek. A thecomák és a fibromák jóindulatú strómális daganatok. A rákos strómális daganatok gyakran korai stádiumban találhatók, és jó kilátásokkal rendelkeznek, a betegek több mint 75%-a hosszú távon is túlélő.
Petefészek ciszták
A petefészek ciszta a petefészek belsejében lévő folyadékot tartalmazó képződmény. A legtöbb petefészek-ciszta az ovuláció (a petesejt-felszabadulás) folyamatának normális részeként fordul elő – ezeket funkcionális cisztáknak nevezzük. Ezek a ciszták általában néhány hónapon belül elmúlnak kezelés nélkül. Ha cisztája alakul ki, orvosa a következő menstruációs ciklus (időszak) után érdemes újra ellenőrizni, hogy lecsökkent-e.
A petefészek-ciszta inkább olyan nőnél okozhat aggodalmat, aki nem ovulál (például egy nő a menopauza után vagy egy lány, aki még nem kezdte meg a menstruációját), és az orvos több tesztet szeretne elvégezni. Az orvos más vizsgálatokat is elrendelhet, ha a ciszta nagy, vagy ha néhány hónap alatt nem múlik el. Annak ellenére, hogy a legtöbb ciszta jóindulatú (nem rákos), kis részük rák lehet. Néha az egyetlen módja annak, hogy biztosan megtudjuk, hogy a ciszta rák-e, ha műtéttel kiveszik. A jóindulatúnak tűnő ciszták (a képalkotó tesztek kinézete alapján) megfigyelhetők (ismételt fizikális vizsgálatokkal és képalkotó vizsgálatokkal), vagy műtéttel eltávolíthatók.
