Mi a tüdőrák?

A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdő karcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.

A tüdőrákok többsége a tüdő epitheliális szövetéből, azaz hámszövetéből származik. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése, valamint a mellkasi fájdalom.

A tüdő normális felépítése és működése

A tüdő a mellkasunkban található két darab szivacsszerű szervből áll. A jobb tüdő három szakaszból áll, úgynevezett lebenyből. A bal tüdőnek két lebenye van. A bal tüdő azért kisebb, mert ott található a szív, amely több helyet foglal el a test ezen oldalán.

Belégzéskor a levegő a szájon vagy az orron keresztül, a légcsőn (trachea) keresztül jut be a tüdőbe. A hörgők a tüdőlebenyekbe vezetik a levegőt. Két főhörgő van, amelyek fraktálszerűen egyre kisebb csövecskékre ágaznak el. A hörgők és hörgőcskék rendszerének utolsó állomásai a tüdőhólyagocskák (alveolus), ahol a gázcsere lezajlik.

A tüdőhólyagocskák a belélegzett levegőből felveszik az oxigént a vérbe, és kilégzéskor eltávolítják a vérből a szén-dioxidot. A tüdő fő feladata az oxigén felvétele és a szén-dioxidtól való megszabadulás.

A tüdőrákok többsége malignus karcinóma, amelyek a tüdő epithel szöveteiből indulnak ki. A tüdőrák tipikusan a hörgőket, illetve a tüdő egyes részeit, például a hörgőcskéket vagy a tüdőhólyagocskákat bélelő sejtekben kezdődik.

A tüdőt egy vékony réteg, a mellhártya béleli. A mellhártya megvédi a tüdejét, és segíti az előre- és hátracsúszást a mellkas falán, amikor a tüdők légzés során kitágulnak és összehúzódnak.

A tüdő alatt egy vékony, kupola alakú, izom található: a rekeszizom, amely elválasztja a mellkasüreget a hasüregtől. Lélegzéskor a rekeszizom felfelé és lefelé mozog, amely ki- és bepréseli levegőt a tüdőbe.

A tüdőrák típusai

A tüdő daganatos elváltozásai között megkülönböztetnek kissejtes és nem-kissejtes formákat. Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára. A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: nem operálható, viszont a kemoterápiára illetve sugárterápiára érzékeny.

Nem-kissejtes tüdőrák (non-small cell lung cancer)

A tüdőrákok körülbelül 80-85%-a nem-kissejtes tüdőrák. Az nem-kissejtes tüdőrák fő altípusai az adenokarcinóma, a laphámsejtes karcinóma és a nagysejtes karcinóma. Ezeket az altípusokat, amelyek különböző típusú tüdősejtekből indulnak ki, nem-kissejtes tüdőrákként csoportosítják, mivel kezelésük és prognózisuk (a betegek életkilátása) gyakran hasonló.

Adenokarcinóma: Az adenokarcinómák olyan sejtekben indulnak ki, amelyek normális működésük során olyan anyagokat választanak ki, mint a nyálka.

Ez a típusú tüdőrák főleg a dohányosoknál vagy korábbi dohányosoknál fordul elő, de ez a nem dohányzóknál tapasztalt leggyakoribb tüdőrák-típus is. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, és fiatalabb embereknél gyakrabban fordul elő, mint más típusú tüdőrák.

Az adenokarcinóma általában a tüdő külső részeiben található meg, és valószínűleg még azelőtt felismerhető, hogy elterjedt volna.

Azok a személyek, akiknek az adenokarcinómája úgynevezett in situ adenokarcinóma (ezt a betegségtípust korábban bronchioloalveoláris karcinómának nevezték) volt, jobb életkilátásokkal rendelkeznek, mint más tüdőrákos betegek.

Laphámsejtes karcinóma: A laphámsejtekben kezdődnek, amelyek lapos sejtek, és a tüdőben lévő légutak belsejét bélelik. Gyakran összefüggenek a dohányzás előzményeivel, és általában a tüdő központi részén találhatók, egy fő hörgő közelében.

Nagysejtes (differenciálatlan) karcinóma: A nagysejtes karcinóma a tüdő bármely részében megjelenhet. Hajlamos gyorsan növekedni és terjedni, ami megnehezítheti a kezelést. A nagysejtes karcinóma egyik altípusa, a nagysejtes neuroendokrin karcinóma, egy gyorsan növekvő rák, amely nagyon hasonlít a kissejtes tüdőrákhoz.

Egyéb altípusok: Az nem-kissejtes tüdőrák néhány más altípusa, például az adenosquamous carcinoma és a sarcomatoid carcinoma sokkal ritkábban fordulnak elő.

Kissejtes tüdőrák (kissejtes tüdőrák)

Az összes tüdőrák körülbelül 10-15%-a kissejtes tüdőrák, amit néha zabsejtes ráknak neveznek.

Ez a típusú tüdőrák általában gyorsabban növekszik és terjed, mint a nem-kissejtes tüdőrák. A kissejtes tüdőrákban szenvedők kb. 70%-ának olyan rákja lesz, amely már diagnosztizálásakor elterjedt. Mivel ez a rák gyorsan növekszik, általában jól reagál a kemoterápiára és a sugárterápiára. Sajnos a legtöbb embernél a rák valamikor kiújul az idő során.

Egyéb tüdődaganatok

A tüdőrák fő típusai mellett más daganatok is előfordulhatnak a tüdőben.

Tüdő carcinoid tumorok: A tüdő carcinoid tumorai a tüdőtumorok kevesebb mint 5%-át teszik ki. Ezek többsége lassan növekszik.

Egyéb tüdőtumorok: Egyéb tüdőrák típusok, például adenoid cisztás karcinómák, limfómák és szarkómák, valamint jóindulatú tüdődaganatok, például hamartómák, ritkák. Ezeket eltérően kezelik, mint a gyakoribb tüdőrákokat, és itt nem tárgyaljuk őket.

A tüdőbe átterjedő rák: A más szervekben (például az emlőben, a hasnyálmirigyben, a vesében vagy a bőrben) kezdődő rák néha áttétet adhat a tüdőbe, de ezek nem tüdőrákok. Például a mellben kezdődő és a tüdőbe terjedő rák még mindig mellrák, nem pedig tüdőrák. A tüdő áttétes rákjának kezelése attól függ, hogy mi az elsődleges rák kiindulópontja.