A sugárterápia nagy energiájú röntgensugarakat használ a rákos sejtek elpusztítására. A méhnyakrák stádiumától függően sugárterápiát lehet alkalmazni:
- A fő kezelés részeként. A méhnyakrák egyes szakaszaiban az előnyös kezelés önmagában a sugárkezelés vagy a műtét, amelyet sugárzás követ. Más stádiumokban a sugárzás és a kemó együttes adása (az úgynevezett egyidejű kemoradiáció) az előnyös kezelés, mivel a kemó jobban segíti a sugárzás működését.
- Átterjedt vagy a kezelés után kiújult méhnyakrák kezelésére. Sugárterápiát lehet alkalmazni a méhnyakrák kezelésére, amelyek átterjedtek más szervekre és szövetekre.
A méhnyakrák kezelésére leggyakrabban alkalmazott sugárterápia típusai:
- Külső sugár sugárzás
- Brachyterápia
Fontos tudni, hogy a dohányzás fokozza a sugárzás mellékhatásait, és kevésbé lehet hatékony a kezelés. Ha dohányzik, abba kell hagynia.
Külső sugárkezelés
A külső sugárterápia röntgensugarat irányít a rákra a testen kívüli gépből. A kezelés hasonló a rendszeres röntgenfelvételhez, de a sugárzás dózisa erősebb.
Minden sugárkezelés csak néhány percig tart, de a kezelés helyére kerülése általában hosszabb ideig tart. Maga az eljárás fájdalommentes.
Amikor az sugárkezelést használják a méhnyakrák fő kezelésére, általában kemoterápiával kombinálják (úgynevezett egyidejű kemoradiáció). Gyakran a ciszplatin nevű kemoterápia alacsony dózisát alkalmazzák. Más kemoterápiás gyógyszerek is alkalmazhatók. A sugárkezeléseket a hét 5 napján, körülbelül 5 héten keresztül végzik. A kemoterápiát a sugárzás során tervezett időpontokban végzik. Az ütemtervet az alkalmazott gyógyszer határozza meg. Ha a rák nem terjedt el távoli területekre, akkor az alábbiakban tárgyalt brachyterápia szintén elvégezhető az egyidejű kemoradiáció befejezése után.
A sugárkezelés a méhnyakrák fő kezelésére is alkalmazható azoknál a betegeknél, akik nem tolerálják a kemoradiációt, nem tudják biztonságosan megműteni, vagy úgy döntenek, hogy nem műtétet végeznek. Önmagában is alkalmazható a rák terjedésének területein.
A sugárkezelés lehetséges mellékhatásai
A méhnyakrák külső sugárterápiájának rövid távú mellékhatásai a következők lehetnek:
- Fáradtság.
- Gyomorrontás.
- Hasmenés vagy laza széklet (ha a medencébe vagy a hasba sugárzást adnak).
- Hányinger és hányás.
- Bőrelváltozások (enyhe bőrpír, hámlás vagy hámlás).
- Sugárzási hólyaghurut: A medencébe történő sugárzás irritálhatja a hólyagot (sugárzó hólyaghurut), ami kényelmetlenséget, gyakran vizelési ingert, néha vért okozhat a vizeletben.
- Hüvelyi fájdalom: A sugárzás érzékenyebbé és fájóbbá teheti a vulvát és a hüvelyt, és néha kisülést okozhat.
- Menstruációs változások: A kismedencei sugárzás hatással lehet a petefészkekre, ami menstruációs változásokhoz, sőt korai menopauzához vezethet.
- Alacsony vérkép: A vérszegénység (alacsony vörösvértestszint) fáradtságot okozhat. A neutropenia (alacsony fehérvérsejtszám) növeli a súlyos fertőzés kockázatát. A thrombocytopenia (alacsony vérlemezkeszám) növeli a vérzés kockázatát.
Amikor kemoterápiát sugárzással végeznek, a vérkép általában alacsonyabb, a fáradtság és az émelygés pedig rosszabb. Ezek a mellékhatások általában a kezelés leállítását követő hetekben javulnak.
Egyéb, hosszú távú mellékhatások is lehetségesek. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.
Brachyterápia (belső sugárterápia)
A belső sugárterápia sugárforrást jelent a rákban vagy annak közelében. Ez a fajta sugárzás csak rövid távolságot tesz meg. A sugárforrást a hüvelyben (és néha a méhnyakban) lévő eszközbe helyezik. A brachyterápiát főleg a külső sugárkezelés mellett alkalmazzák a méhnyakrák fő kezelésének részeként. Ritkán alkalmazható önmagában a korai stádiumú méhnyakrák nagyon specifikus eseteiben.
A brachyterápia kétféle lehet:
- Az alacsony dózisú (LDR) brachyterápia néhány nap alatt befejeződik. Ez idő alatt a beteg a kórházban egy magánszobában fekszik ágyban, a műszereket a radioaktív anyagot tartva.
- A nagy dózisú (HDR) brachyterápiát járóbetegként adják több kezelés alatt (gyakran legalább egy hét különbséggel). Minden nagy dózisú kezelésnél a radioaktív anyagot néhány percre behelyezik, majd eltávolítják. A HDR kezelés előnye, hogy nem kell kórházban maradnia, vagy hosszú ideig mozdulatlanul tartózkodni.
A méhnyakrák kezelésére méheltávolításon átesett nőknél a radioaktív anyagot a hüvelyben lévő csőbe helyezik.
Egy olyan nő kezelésére, akinek még mindig van méhe, a radioaktív anyagot elhelyezhetik egy kis fémcsőben, amely a méhbe kerül, valamint a méhnyak közelében elhelyezett kis kerek fémtartókkal.
A brachyterápia lehetséges rövid távú mellékhatásai
Mivel a sugárzás csak rövid távolságot tesz meg a brachyterápiával, a sugárzás fő hatásai a méhnyakra és a hüvely falaira hatnak. A leggyakoribb mellékhatás a hüvely irritációja. Vörössé és fájóvá válhat, és váladék lehet. A vulva is irritálódhat.
A brachyterápia számos olyan mellékhatást okozhat, mint a sugárkezelés, például fáradtságot, hasmenést, hányingert, a hólyag irritációját és alacsony vérképet. Gyakran a brachyterápiát közvetlenül a külső sugárzás után kapják (mielőtt a mellékhatások elmúlhatnak), így nehéz lehet tudni, hogy melyik kezelés okozza a mellékhatást.
A sugárterápia hosszú távú mellékhatásai
A nők a sugárterheléssel kapcsolatos mellékhatásokat hónapokkal-évekkel a kezelés után tapasztalhatják.
Hüvelyszűkület: A sugárkezelés és a brachyterápia is hegszövet kialakulását okozhatja a hüvelyben. A hegszövet keskenyebbé teheti a hüvelyt (az úgynevezett hüvelyi szűkületet), kevésbé képes megnyúlni vagy még rövidebbé válhat, ami fájdalmassá teheti a hüvelyi szexet.
Egy nő segíthet megelőzni ezt a problémát azzal, hogy hetente többször kinyújtja a hüvely falát, akár szexuális úton, akár hüvelyi tágító (a hüvely kinyújtására használt műanyag vagy gumicső) használatával.
Hüvelyszárazság: A hüvelyszárazság és a fájdalmas nemi élet hosszú távú mellékhatásai lehetnek a sugárzásnak. A lokálisan alkalmazott ösztrogének segíthetnek a hüvely szárazságában és a hüvelyi bélés megváltozásában, különösen, ha a medence sugárzása károsította a petefészket, és korai menopauzát okozott. Ezeket a hormonokat általában a hüvelyben alkalmazzák, és felszívódnak a nemi szervek területére, nem pedig szájon át. Gél, krém, gyűrű és tabletta formájában kerülnek forgalomba.
Rektális vérzés/végbél szűkület: A végbélfalba történő sugárzás a terület krónikus gyulladását okozhatja, amely vérzéshez és néha a végbél szűkületéhez vezethet, ami fájdalmas lehet. Rendellenes nyílás (ún. fistula) is kialakulhat a végbél és a hüvely között, ami a széklet kijutását eredményezi a hüvelyből. Ezek a problémák általában a sugárkezelést követő első 3 évben jelentkeznek. További komplikációkra, például műtétre lehet szükség ezen szövődmények kijavítására.
Húgyúti problémák: A medencébe történő sugárzás krónikus sugárzási hólyaghurutot okozhat (amint azt fentebb említettük), vért a vizeletben vagy rendellenes nyílást a hólyag és a hüvely között. Ezek a mellékhatások sok évvel a sugárterápia után észlelhetők.
Gyengült csontok: A medence sugárzása gyengítheti a csontokat, és törésekhez vezethet. A csípőtáji törések a leggyakoribbak, és a sugárzás után 2-4 évvel jelentkezhetnek. A törés kockázatának figyelemmel kísérésére csontsűrűség-tesztek ajánlottak.
A láb(ak) duzzanata: Ha a medence nyirokcsomóit sugárzással kezelik, folyadékelvezetési problémákhoz vezethet a lábában. Ez a láb erős megduzzadását okozhatja, ezt az állapotot limfödémának nevezik.
