Sugárterápia nem-kissejtes tüdőrák esetén

A sugárterápia nagy energiájú sugarakat vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására.

A nem-kissejtes tüdőrák stádiumától és egyéb tényezőktől függően sugárterápiát lehet alkalmazni:

  • Fő kezelésként (néha kemoterápiával együtt), különösen, ha a tüdődaganat mérete vagy elhelyezkedése miatt nem távolítható el, ha egy személy nem elég egészséges a műtéthez, vagy ha egy személy nem akar műtétet.
  • A műtét után (önmagában vagy kemoterápiával együtt), hogy megpróbálják elpusztítani a rák minden olyan kis területét, amelyet a műtét nem érintett.
  • A műtét előtt (általában kemoterápiával együtt) megpróbálják csökkenteni a tüdődaganatot, hogy megkönnyítsék a műtétet. A rák kezelésére használják, ha más területekre terjedt, például az agyra vagy a csontra.
  • Az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák tüneteinek, például a fájdalom, a vérzés, a nyelési nehézség, a köhögés vagy más szervekbe, például az agyba történő terjedés által okozott problémák enyhítésére.

A nem-kissejtes tüdőrákban alkalmazott sugárterápia típusai

Különböző típusú sugárterápia alkalmazható az nem-kissejtes tüdőrák kezelésére. Két fő típus létezik:

  • Külső sugárterápia
  • Brachyterápia (belső sugárterápia)

Külső sugárterápia

A külső sugárterápia (EBRT) a testen kívülről származó sugárzást a rákra összpontosítja. Ez a fajta sugárterápiát leggyakrabban a nem-kissejtes tüdőrák kezelésére vagy annak áttétjei esetén alkalmazzák.

A kezelés nagyban hasonlít a röntgen felvételéhez, de a sugárzás dózisa erősebb. Maga az eljárás fájdalommentes és minden kezelés csak néhány percig tart. Leggyakrabban a tüdő sugárkezelését a hét 5 napján 5-7 hétig végzik, de ez a készülék típusától és a beadás okától függően változhat.

Újabb EBRT technikákról van szó, amelyek segítenek az orvosoknak pontosabban kezelni a tüdőrákokat, miközben csökkentik a közeli egészséges szövetek sugárterhelését. Ezek tartalmazzák:

  • A sztereotaktikus test sugárterápiát (SBRT), más néven sztereotaktikus ablatív sugárterápiát (SABR), leggyakrabban a korai stádiumú tüdőrák kezelésére alkalmazzák, amikor a műtét nem választható egy személy egészsége miatt, vagy olyan embereknél, akik nem akarnak műtétet. Fontos lehet olyan daganatok esetében is, amelyek korlátozottan terjednek a test más részeire, például az agyra vagy a mellékvesére.

Ahelyett, hogy kis mennyiségű sugárzást adna naponta több hétig, az SBRT nagyon koncentrált, nagy dózisú sugárnyalábokat használ, kevesebb (általában 1–5) kezelés során. A sugarat ráirányítják a daganatra különböző szögekből. A sugárzás pontos célzása érdekében minden kezeléshez egy speciálisan kialakított testkeretet helyeznek el. Ez csökkenti a tüdődaganat mozgását légzés közben.

  • A háromdimenziós konform sugárterápia (3D-CRT) speciális számítógépek segítségével pontosan feltérképezik a daganat helyét. A sugárnyalábokat ezután több irányból alakítják és irányítják a tumor(ok)ra, ami kevésbé valószínű, hogy károsítja a normális szöveteket.
  • Az intenzitás modulált sugárterápia (IMRT) a 3D terápia egyik formája. A sugárforrás alakításával és a daganathoz történő több irányú irányítással együtt a sugárzók ereje beállítható a közeli normál szövetekbe jutó dózis korlátozására. Ezt a technikát akkor alkalmazzák leggyakrabban, ha a daganatok olyan fontos struktúrák közelében vannak, mint például a gerincvelő.

Az IMRT variációját volumetrikus modulált ívterápiának (VMAT) nevezzük. Olyan gépet használ, amely gyorsan sugárzást szállít, amikor egyszer forog a test körül. Ez lehetővé teszi az egyes kezelések néhány perc alatt történő elvégzését.

  • A sztereotaktikus rádiósebészet (SRS) valójában nem műtét, hanem egyfajta sztereotaktikus sugárterápia, amelyet csak egyetlen munkamenetben végeznek. Időnként műtét helyett vagy együtt alkalmazható az agyban elterjedt egyetlen daganat esetén. A kezelés egyik változatában egy gép néhány perc és óra alatt mintegy 200 sugárnyalábot irányít a daganatra, különböző szögekből. A fejét ugyanabban a helyzetben tartja, merev vázzal. Egy másik változatban egy lineáris gyorsító (egy sugárzást létrehozó gép), amelyet egy számítógép vezérel, a feje körül mozog, hogy sokféle szögből sugárzást juttasson a daganatba. Ezeket a kezeléseket szükség esetén meg lehet ismételni.

Brachyterápia (belső sugárterápia)

A nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő embereknél a brachyterápiát néha a légutakban lévő daganatok csökkentésére használják a tünetek enyhítésére.

Az orvos egy kis radioaktív anyagforrást (gyakran apró pellet formájában) közvetlenül a rákba vagy a rák melletti légútba helyez. Ez általában bronchoszkóp segítségével történik, de a műtét során is elhelyezhetik. A sugárzás csak rövid távolságon halad át a forrástól, korlátozva a környező egészséges szövetekre gyakorolt hatásokat. A sugárforrást általában rövid idő után eltávolítják. Ritkábban a kis radioaktív „magok” maradnak a helyükön végleg, és a sugárzás több hét alatt gyengül.

A sugárterápia lehetséges mellékhatásai a nem-kissejtes tüdőrák esetén

Ha sugárterápiát fog kapni, fontos, hogy kérdezze meg orvosát a lehetséges mellékhatásokról, hogy tudja, mire számíthat. A gyakori mellékhatások a sugárzás céljától függenek, és magukban foglalhatják:

  • Fáradtság.
  • Hányinger és hányás.
  • Étvágytalanság és fogyás.
  • Bőrelváltozások a kezelt területen, amelyek az enyhe vörösségtől a hólyagosodásig és hámlásig terjedhetnek.
  • Hajhullás, ahol a sugárzás bejut a testbe.

Gyakran ezek elmúlnak a kezelés után. Ha kemoterápiával együtt adják a sugárkezelést, a mellékhatások rosszabbak lehetnek.

A mellkas sugárterápiája károsíthatja a tüdejét, és köhögést, légzési problémákat és légszomjat okozhat. Ezek általában javulnak a kezelés befejezése után, bár néha nem biztos, hogy teljesen elmúlnak.

A mellkas közepén lévő nyelőcsövét sugárzás érheti, amely torokfájást és nyelési nehézséget okozhat a kezelés során. Ez megnehezítheti egy ideig a lágy ételeken vagy folyadékokon kívüli egyéb ételeket. Ez a kezelés befejezése után is gyakran javul. Az agy nagy területeinek sugárterápiája néha memóriavesztést, fejfájást vagy gondolkodási problémát okozhat. Ezek a tünetek általában csekélyek az agyba átterjedt rák okozta tünetekhez képest, de befolyásolhatják életminőségét.