A tüdőcsomó egy kisebb rendellenes terület, amelyet néha a mellkas CT-vizsgálata során találnak. Ezeket a vizsgálatokat számos okból végzik, például a tüdőrák szűrésének részeként, vagy a tüdő ellenőrzésére, ha tünetei vannak.
A legtöbb CT-felvételen látható tüdőcsomó nem rák. Leggyakrabban korábbi fertőzések, hegszövet vagy más okok következményei. De további tesztekre lehet szükség, hogy megbizonyosodhassanak arról, hogy a csomó nem rák.
Ha tüdőcsomója van
Leggyakrabban a következő lépés egy ismételt CT-vizsgálat, hogy meggyőződjenek arról, hogy a csomó növekszik-e az idő múlásával. A vizsgálatok közötti idő néhány hónaptól egy évig terjedhet, attól függően, hogy orvosa mennyire tartja valószínűnek, hogy a csomó rákos lehet. Ez a csomó méretén, alakján és elhelyezkedésén alapul, valamint azon, hogy szilárdnak vagy folyadékkal telinek tűnik-e. Ha egy ismételt vizsgálat azt mutatja, hogy a csomó megnőtt, akkor orvosa esetleg egy másik típusú képalkotó tesztet is szeretne látni, például egy úgynevezett pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálatot, amely gyakran segíthet megmondani, hogy rákról van-e szó.
Ha a későbbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a csomó megnőtt, vagy ha a csomópontnak egyéb jellemzői vannak, orvosa javasolni fogja, hogy vegyenek mintát belőle, és ellenőrizzék a rákos sejteket. A mintavételt biopsziának hívják, amit különböző módon lehet megtenni:
- Lehet, hogy az orvos egy hosszú, vékony csövet (úgynevezett bronchoszkópot) vezet a torkán át a tüdeje légutaiba, hogy elérje a csomót. A bronchoszkóp végén található kis csipesszel lehet mintát venni a csomóról.
- Ha a csomó a tüdő külső részén található, az orvos egy vékony, üreges tűt vezethet át a mellkas falán (CT-vizsgálat segítségével) a csomóba, hogy szövetmintát vehessen.
- Ha nagyobb a valószínűsége annak, hogy a góc rákos (vagy ha a göböt nem lehet elérni tűvel vagy bronchoszkóppal), akkor műtétet végezhetnek a csomó és néhány környező tüdőszövet eltávolítására. Néha a tüdő nagyobb részeit is eltávolítják.
A biopszia után
A biopszia elvégzése után a szövetmintát a laboratóriumban alaposan megvizsgálja egy patológus orvos. A patológus ellenőrzi a biopsziát rák, fertőzés, hegszövet és egyéb tüdőproblémák szempontjából. Ha rákot találnak, akkor speciális vizsgálatokat végeznek annak kiderítésére, hogy milyen rákról van szó. Ha a rákon kívül mást is találnak, a következő lépés a diagnózistól függ. Néhány csomót ismételt CT-vizsgálattal követnek 6-12 hónaptól néhány évig, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az nem változik. Ha a tüdőcsomó biopszia fertőzést mutat, előfordulhat, hogy további vizsgálatok céljából a fertőző betegséggel foglalkozó tüdőorvoshoz küldik a beteget. Mindig a kezelőorvosa dönt a következő lépésről, a biopszia eredményétől függően.
