A korai veserák általában nem okoz semmilyen tünetet, de nagyobbak már okozhatnak. A veserák néhány lehetséges jelei és tünetei a következők:
- Vér a vizeletben (hematuria).
- Derékfájás az egyik oldalon (nem sérülés okozta).
- Tömeg (csomó) az oldalán vagy a hát alsó részén.
- Fáradtság.
- Étvágytalanság.
- Fogyás, amelyet nem a fogyókúra okoz.
- Láz, amelyet nem fertőzés okoz, és ez nem múlik el.
- Vérszegénység (alacsony vörösvértestszám).
Ezeket a jeleket és tüneteket veserák (vagy más típusú rák) okozhatja, de gyakrabban más, jóindulatú betegségek okozzák. Például a vizeletben lévő vért leggyakrabban hólyag- vagy húgyúti fertőzés vagy vesekő okozza. Mégis, ha ezek közül bármelyik tünete van, keressen fel egy orvost, hogy az ok megtalálható és kezelhető legyen, ha szükséges.
Veserák diagnosztikai vizsgálatok
A veserákot felismerhetik olyan jelek vagy tünetek miatt, amelyek egy személynél jelentkeznek, vagy kimutathatják olyan laboratóriumi vizsgálatok vagy képalkotó vizsgálatok, amelyeket más okból rendeltek el. A veserák tényleges diagnosztizálását a laboratóriumi vesesejtek mintájának megnézését követően vagy néha azután lehet megállapítani, hogy a képalkotó vizsgálat eredményeit megtekintik.
Orvostörténet és fizikális vizsgálat
Ha bármilyen olyan jele vagy tünete van, amely arra utal, hogy vese rákja van, orvosa a teljes kórtörténetet át kívánja venni, hogy ellenőrizze a kockázati tényezőket és többet tudjon meg a tüneteiről.
A fizikális vizsgálat információt nyújt a veserák jeleiről és más egészségügyi problémákról. Például az orvos kitapinthat abnormális tömeget (csomót), amikor megvizsgálja a hasüregét.
Ha a tünetek vagy a fizikális vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy veserákja van, valószínűleg további vizsgálatokat végeznek. Ezek lehetnek laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok vagy a vese biopsziái.
Vérvétel
A laboratóriumi vizsgálatok nem bizonyíthatják biztosan, hogy egy személynek veserákja van-e, de néha az első utalást adhatják arra vonatkozólag, hogy veseprobléma lehet. Ha már diagnosztizálták a rákot, akkor azt is megteszik, hogy megértsék az ember általános egészségi állapotát, és segítsenek megmondani, hogy a rák átterjedhet-e más területekre. Segíthetnek megmutatni, hogy egy személy elég egészséges-e egy műtéthez.
Különleges vizsgálatokat végeznek vizeletmintán, hogy kis mennyiségű vért és egyéb, szabad szemmel nem látható anyagot keressenek. A vesesejtes rákos betegek körülbelül felénél vér van a vizeletben. Ha a beteg átmeneti sejtes karcinómában szenved (a vesemedencében, a húgyvezetékben vagy a hólyagban), akkor néha a vizeletmintának egy speciális vizsgálata (az úgynevezett vizelet citológia) kimutatja a tényleges rákos sejteket a vizeletben.
Teljes vérkép: Ez egy olyan vizsgálat, amely a vér különböző sejtjeinek számát méri. Ennek a vizsgálatnak az eredménye veserákban szenvedőknél gyakran rendellenes. A vérszegénység (túl kevés vörösvértest van) nagyon gyakori. Ritkábban előfordulhat, hogy egy személynek túl sok vörösvértestje van (az úgynevezett policitémia), mert a veserák sejtjei olyan hormont (eritropoietint) termelnek, amely a csontvelőben több vörösvértestet termel. A vérkép annak biztosításához is fontos, hogy egy személy elég egészséges-e a műtéthez.
Vérkémiai vizsgálatok: Ezeket a vizsgálatokat általában olyan embereknél végzik, akiknek veserákja lehet, mert a rák befolyásolhatja bizonyos vegyi anyagok szintjét a vérben. Például néha magas májenzimszinteket találnak. Magas vér kalciumszint található, amely több képalkotó teszthez vezethet. A vérkémiai vizsgálatok a veseműködést is mérik, ami különösen fontos bizonyos képalkotó vizsgálatok vagy műtét tervezése esetén.
Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálat elvégezhető, ha orvosa veseproblémára gyanakszik.
Képalkotó vizsgálatok a veserák keresésére
A képalkotó tesztek röntgensugarak, mágneses mezők, hanghullámok vagy radioaktív anyagok segítségével képfelvételt hoznak létre a test belsejéből. A képalkotó teszteket számos okból végezzük, például:
- Megvizsgálni azokat a gyanús területeket, amelyek rákosak lehetnek.
- Milyen messze terjedhetett a rák.
- Annak eldöntése, hogy működik-e a kezelés.
- A kezelés után kiújuló rák lehetséges jeleinek felkutatása.
A legtöbb más daganattól eltérően az orvosok a képalkotó vizsgálatok alapján gyakran megfelelően diagnosztizálhatják a veserákot anélkül, hogy biopsziát végeznének (a daganat mintáját eltávolítanák). Néhány betegnél azonban szükség lehet biopsziára.
Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat
A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével részletes keresztmetszeti képeket készít a testéről. Pontos információt nyújthat a daganat méretéről, alakjáról és helyéről. Hasznos annak ellenőrzésében is, hogy a rák átterjedt-e a közeli nyirokcsomókba, vagy a vesén kívüli szervekre és szövetekre.
CT-vezérelt tűbiopszia: Ha vese biopsziára van szükség, ez a teszt arra is használható, hogy a biopsziás tűt a tömegbe (csomóba) vezesse, hogy mintát vegyenek a rák ellenőrzésére.
Amikor CT-t végeznek a vesék megtekintésére, gyakran szükség van egy intravénás kontrasztfestékre, hogy bizonyos területek jobban feltűnjenek a vizsgálat során. Ez a CT kontraszt károsíthatja a vesét. Ez gyakrabban fordul elő olyan betegeknél, akiknek a veséje eleve nem működik megfelelően. Emiatt a veseműködését vérvizsgálattal ellenőrzik, mielőtt intravénás kontrasztot adnak.
Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat
MRI-vizsgálat elvégezhető, ha egy személy nem kaphatja meg a CT kontrasztfestéket, mert allergiás vagy nem megfelelő veseműködést mutat. MRI-vizsgálat akkor is elvégezhető, ha van esély arra, hogy a rák a hasi fő erekbe nőtt (mint például az alsó vena cava), mert jobb képet nyújtanak az erekről, mint a CT-vizsgálatok. Végül fel lehet használni az agy és a gerincvelő rendellenes területeinek vizsgálatára, amelyek oka lehet a rák terjedése.
Ultrahang
Az ultrahang segíthet megtalálni a vese tömegét, és megmutatja, hogy szilárd vagy folyadékkal van-e töltve (a vese daganatok nagyobb valószínűséggel szilárdak). A különböző ultrahangminták segíthetnek az orvosoknak megkülönböztetni a jóindulatú és rosszindulatú vesedaganatok egyes típusait.
Ha vese biopsziára van szükség, akkor ezt a vizsgálatot arra is lehet használni, hogy a biopsziás tűt a tömegbe vezessék, hogy mintát vegyenek.
Angiográfia
Az angiográfia egy röntgenvizsgálat, amely az ereket vizsgálja. A hagyományos angiográfiában kontrasztfestéket injektálnak a vese artériába, és a festék körvonalazza az ereket. Röntgenfelvételeket készítenek a vese daganatot tápláló erek azonosítására és feltérképezésére.
Ez a teszt segíthet egyes betegek műtétjének megtervezésében. Az angiográfia segíthet a veserák diagnosztizálásában is, mivel az erek általában különleges megjelenéssel rendelkeznek ezzel a vizsgálattal.
Manapság az angiográfiát a CT vagy MRI vizsgálat részeként, külön röntgenvizsgálat helyett végzik. Ez azt jelenti, hogy kevesebb kontrasztos festéket használnak, ami hasznos, mivel a festék károsíthatja a veseműködést.
Mellkas röntgen
A veserák diagnosztizálása után röntgenvizsgálatot lehet végezni, hogy kiderüljön, a rák átterjedt-e a tüdőbe. Gyakrabban azért végeznek CT-vizsgálatot, mert jobban látja a rendellenes területeket.
Csontszkennelés
A csontvizsgálat segíthet kimutatni, hogy a rák átterjedt-e a csontjaira. Kis mennyiségű alacsony szintű radioaktív anyagot injektálnak a vérbe, amely főleg a csont rendellenes területein gyűlik össze. Megtehető, ha okkal feltételezhető, hogy a rák átterjedhet a csontokra, például csontfájdalom vagy vérvizsgálati eredmények, amelyek megnövekedett kalciumszintet mutatnak.
Vese biopszia
A legtöbb más típusú rákkal ellentétben a vesetumorok diagnosztizálásához néha nincs szükség biopsziára. Bizonyos esetekben a képalkotó tesztek elegendő információt nyújthatnak ahhoz, hogy a sebész el tudja dönteni, szükség van-e műtétre. Ezután a diagnózis megerősítést nyer, amikor a kivett vese egy részét megnézik a laboratóriumban.
Biopsziával vehetnek egy kis szövetmintát egy olyan területről, amely rák lehet, ha a képalkotó tesztek nem elég egyértelműek a műtét lehetővé tételéhez. Biopszia is elvégezhető a rák megerősítésére, ha egy személyt esetleg nem kezelnek műtéttel, például kis daganatokkal, amelyeket figyelni fognak és nem kezelik, vagy ha más kezeléseket fontolgatnak.
A finom tűszívás (FNA) és a tűmag biopszia a vese biopsziájának két típusa.
Azokban az esetekben, amikor az orvosok úgy gondolják, hogy a veserák átterjedhet más helyekre, a vese helyett biopsziát végezhetnek az áttét helyén.
Biopsziás eredmények
A biopsziás mintákat laboratóriumba küldik, ahol egy patológus, egy olyan orvos vizsgálja meg őket, aki laboratóriumi vizsgálatokkal a betegségek diagnosztizálására szakosodott. Ha vese rákot találnak, adnak egy fokozatot, amelyet Fuhrman-fokozatnak hívnak.
A Fuhrman-fokozat a veserák sejtjeinek laboratóriumi vizsgálata alapján állapítható meg. Sok orvos leírja, hogy a rák milyen gyorsan növekszik és terjed. Az osztály azon alapul, hogy a rákos sejtek milyen közel vannak a normál vesesejtekéhez. A vesesejtes rákokat általában 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozzák. Az 1. fokú vesesejt-daganatok olyan sejtek, amelyek nagyon hasonlítanak a normál vesesejtekre. Ezek a rákok általában lassan növekednek és terjednek, és jó prognózisuk van (kilátásuk). A másik végletben a 4. fokozatú vesesejtrák egészen másnak tűnik, mint a normál vesesejtek. Ezeknek a rákoknak általában rosszabb a prognózisa.
